Az akut hasnyálmirigy-gyulladás utókövetése életeket menthet
A magyarországi egyetemek és kórházak kutatóorvosaiból álló Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport újonnan publikált eredményei szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból kórházban meggyógyított betegeket 1 hónappal a hazaengedés után felülvizsgálatra kellene visszahívni és állapotukat követni kellene a hazaengedés után legalább 3 hónapig, magasabb kockázatok esetén pedig egy évig.
A kórházi időszak után ugyanis fennmarad a kockázata annak, hogy cukorbetegség, szepszis, szív- és érrendszeri problémák, tumoros elváltozások alakuljanak ki, amelyek megelőzhetők a beteg utókövetésével. A Prof. Dr. Hegyi Péter és kutatótársai által a Gastroenterology folyóiratban publikált adatok szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladásból a kórházban 2-5 %-os halálozási aránnyal kezelhetők ki a betegek, de ezután az első 3 hónapban még 3 %-os, az első évben pedig 5,4 %-os lesz a mortalitás.
Hegyi Péter elmondta, hogy néhány betegségben, például a stroke vagy az infarktus esetén az orvosok korábban is figyelték a hazabocsátás utáni 90 napos mortalitást, a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésénél azonban a világ legfejlettebb országaiban sincs ilyen típusú követéses vizsgálat. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoportja által végzett kutatás 34 kórház és egyetem 67 kutatójának együttműködéseként jött létre; a program keretében 2500 beteg követését valósították meg, ami nemzetközileg egyedülálló arány. Magyarországon évente mintegy 5000 beteg kerül akut hasnyálmirigy-gyulladás miatt kórházba.
- Óriási öröm számunkra, hogy a világon elsőként jutottunk el eddig. Biztos vagyok benne, hogy a következő 5-10 évben a hasnyálmirigy-gyulladás utáni állapot kutatásában Magyarország az élmezőnyben lesz – mondta Hegyi Péter professzor. – Ennek hatására az akut hasnyálmirigy-gyulladásos betegeknél teljesen újfajta betegellátás fog elindulni. Korábban az akut betegség gyógyulása után mindenki megkönnyebbült, hazaengedtük a beteget, és szervezett formátumban nem volt különösebb kontroll. A mortalitást vizsgáló kutatásaink azonban azzal az eredménnyel zárultak, hogy az elbocsátás utáni időszak a halálozási kockázat szempontjából ugyanolyan fontos, mint a kórházi kezelés. Ráadásul a halálozás vizsgálata csak a jéghegy csúcsa. Szeretnénk felmérni az akut hasnyálmirigy-gyulladás utáni valamennyi kockázati végpontot, jelenleg is számos kutatást végzünk a kórházból hazaküldés után kialakuló rendellenességek felismerésére.
A Gastroenterology folyóiratban publikált közleményből kiderül az is, hogy a kórház utáni halálozás oka az első 3 hónapban az esetek csaknem 40 százalékában végstádiumú rák, több mint 20 százalékában szívelégtelenséghez köthető probléma, több mint 20 százalékában pedig olyan szepszis, ami az akut hasnyálmirigy-gyulladáshoz kapcsolható. Az első évben a vezető halálok továbbra is a végstádiumú rák (40 %), a szívelégtelenség miatt 15 százaléknyi beteg hal meg, viszont az elhunyt betegek 20 százaléka ekkor már az akut hasnyálmirigy-gyulladáshoz nem köthető fertőzés miatt veszti életét, és ezek a légúti, tüdő-, epe- és urológiai fertőzések okozzák a kórházi felépülés utáni 8 évben a legtöbb beteg halálát.
A teljes cikk az SZTE oldalán olvasható.
