Füstmentes jövő: a füstmentes dohánytechnológiák aeroszol-összetétel vizsgálatának lehetőségei és kihívásai
Minden egyes füstmentes technológia esetében szükség van a káros és potenciálisan káros hatások felmérésére. Különösen igaz ez akkor, ha egy fejlesztéstől relatív ártalomcsökkentést várunk. Az Open Science tudományos nyílt platformon ezúttal három kiemelkedő tudós értékelte a füstmentes dohánytechnológiák kapcsán az aeroszol vizsgálatok lehetőségeit és korlátait.
A nikotint tartalmazó füstmentes dohánytermékek fejlesztése új lendületre kapott az elmúlt évtizedben, az elmúlt években pedig jelentősen megnőtt azon felnőtt dohányzók száma, akik a cigaretta helyett valamelyik füstmentes alternatívára váltottak. Mivel az új technológiák értékelésében egyelőre kevés, a való életből származó adat áll rendelkezésre, szükség van olyan kockázatértékelő módszerek fejlesztésére, amelyek reális képet adhatnak az új rendszerek fogyasztókra gyakorolt hatásairól.
Az Open Science in Brief sorozat nyilvános, online eseményét Moira Gilchrist a vállalat Stratégiai és Tudományos Kommunikációért felelős alelnöke vezette, a füstmentes dohánytermékek aeroszoljában található toxikus anyagok célzott és nem célzott vizsgálatáról szóló kerekasztal beszélgetés vendégei pedig Catherine Goujon-Ginglinger a Kémiai Kutatások vezetője és Maurice Smith senior tudományos tanácsadó voltak.
A füstmentes technológiák – ideértve az elektromos nikotinadagoló, és a dohányhevítő rendszereket (ENDS és THS) – felmérése jelenleg számos szinten zajlik. Mivel az elmúlt években már egyre több országban széles körben elterjedtek a dohányzás ezen alternatívái, egyre több kutatás koncentrál ezek egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálatára. Goujon-Ginglinger már a beszélgetés elején leszögezte annak jelentőségét, hogy a különböző vizsgálatok eredményei akkor adhatnak együttesen konzisztens képet az aeroszol káros és potenciálisan károsanyag (HPHC) tartalmáról, ha ezek a vizsgálatok következetes módszerekkel, megfelelő szakmai standardok szerint zajlanak le, így például az összehasonlító vizsgálatok során az ún. referencia cigaretta füstje képezi a vizsgálat alapját.
Az összehasonlító vizsgálatok jelentősége egyébként nem merül ki abban, hogy a cigarettafüsthöz képest milyen mennyiségben tartalmaz az aeroszol HPHC-ket, hanem azt is megmutathatja, hogy milyen anyagok nem találhatók meg az aeroszolban vagy a cigarettafüstben. Ezek elkülönítése és célzott vizsgálata fontos információt adhat a fogyasztás hosszú távú hatásairól is. A célzott és nem célzott vizsgálatok éppen erről szólnak.
- Míg a dohányzási ártalom vaskos szakirodalmában hosszú az ismert káros összetevők listája, melyek célzott vizsgálatokkal elemezhetők az aeroszolban is,
- addig a nem célzott vizsgálatok elvégzése vihet minket közelebb az új technológia ez idáig ismeretlen kémiai jellemzőinek feltárásához.
Ennek két fő módja van: meghatározott küszöbértékek mellett minden kémiai összetevő meghatározása, illetve a kémiai összetevők kizárásos alapon történő elemzése.
Goujon-Ginglinger hangsúlyozta azt is, hogy nagyon érzékeny vizsgálatokra van szükség, hiszen az aeroszol teljes összetételének elemzéséhez a kutatásnak rendkívül alacsony koncentrációban jelen lévő anyagokra is ki kell terjednie. Kutatóik ezért az ISO 17025 szabvány szerint akkreditált laboratóriumi módszerekkel dolgoznak.
A vizsgálatok során az aeroszol toxikológiai elemzésen esik át, a vizsgált HPHC-k 58-as listájának az összeállításához olyan, nemzetközileg jól ismert szervezetek HPHC listáját is felhasználták, mint a WHO, Health Canada, vagy az FDA. Maurice Smith azt is elmondta, hogy a vizsgálatok során külön hangsúlyt fektetnek azon összetevők szintjének a mérésére, azaz azokra az anyagokra, amelyek igazoltan összefüggésbe hozhatók a dohányzás okozta megbetegedésekkel. Azt is hangsúlyozta, hogy a füstmentes dohánytechnológiával kapcsolatban ma annyi jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy jelentősen csökkenti a HPHC-expozíciót a hagyományos cigaretták használatához képest. Annak meghatározása, hogy ez mennyire csökkenti a dohányzás okozta megbetegedések kialakulásának a kockázatát, jövőbeni kutatások célja kell legyen, hiszen a dohányzás okozta megbetegedések évek-évtizedek alatt alakulnak ki. Az dohányzás okozta megbetegedések kockázata leghatékonyabban a dohányzás minden formájának a teljes elkerülésével csökkenthető, azaz nemdohányzás esetén továbbra is a megelőzéssel, dohányzás esetén pedig a dohány és nikotin tartalmú termékekről töténő mielőbbi leszokással. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák csak azon felnőttek számára jelenthetnek megoldást a dohányzáshoz köthető ártalmak csökkentésére, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a dohányzásról.
Smith arról is beszélt, hogy ezeknek a kutatásoknak szükségszerűen egymásra kell épülniük, kezdve a kémiai és toxikológiai vizsgálatokkal, melyekre a klinikai vizsgálatok és a felhasználói magatartások vizsgálati épülhetnek. Teljes képet viszont majd csak a hosszú távú, utánkövetéses epidemiológiai vizsgálatokkal kaphatunk.
A tudományos bizonyítékok értékelésekor fontos a vizsgálat logikájának és a módszertanának megértése, mielőtt következtetéseket vonnánk le abból, hogy egy-egy vizsgálati eredmény hogyan viszonyul mások eredményeihez – hangsúlyozta Smith. Mint mondta, rendkívül sokat profitálhat a kutatás-fejlesztés abból, ha kritikus szemlélet és szakmai párbeszéd alakul ki az adott kutatási területen. A tiszta helyzetértékelést viszont nehezítik azok a kevésbé alapos, gyengébb bizonyítóerejű vizsgálatok is, amelyek a köztudatban mégis megragadnak. Ezek veszélye, hogy előrehaladás helyett a szakmának ugyanazokat a kérdéseket kell újra és újra megválaszolnia.
Forrás:
PMI (2022). Getting it right: ENDS and HTPs: Challenges and pitfalls in aerosol analysis [online] https://www.pmiscience.com/Open-Science/open-science-in-brief-february-2022
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
FDA állásfoglalás >>
Az alábbi linken megtekinthető az FDA állásfoglalása a téma kapcsán. Ez a magyarországi szabályozást nem érinti.
