Az ártalomcsökkentés szerepe a közegészségügyi szabályozásban - Egy új megközelítés?

A 2020-as No-Smoke Summit virtuális konferencián, amelyet Panos Vardas professzor, az Európai Kardiológiai Társaság, és a Görög Kardiológiai Társaság korábbi elnöke moderált, az előadók az ártalomcsökkentés lehetőségeit boncolgatták a dohányzás területén.

Karl Fagerström professzor elmondta, hogy az ártalomcsökkentési stratégiákat a dohányzás területén világszerte nagy vita övezi, miközben az orvostudomány egyéb területein már teljesen magától értetődő az ártalomcsökkentés koncepciójának alkalmazása a különböző terápiák során. Előadásában a professzor feltette a kérdést: fel lehet-e számolni teljesen a nikotin használatát az egész világon? Véleménye szerint mivel ez sajnos nem reális forgatóköny, ezért mindenképpen szükség van egy olyan szemléletre, ami a dohányzással kapcsolatban felmerülő ártalmak csökkentésére is nagy hangsúlyt fektet az olyan felnőtt dohányzóknál, akik valamiért nem szoknak le.

A dohányzás egy olyan terápiás terület, ahol nagyon jól alkalmazható az ártalomcsökkentés koncepcója. A dohányt ugyanis a nikotin miatt fogyasztják, de nem elsősorban a nikotin, és az el nem égetett dohány okozza a legnagyobb problémát, hanem a dohányfüst.

Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a nikotin az igazán káros a dohányzásban – bár a nikotin sem veszélytelen, mivel erős függőséget okozó anyag, és például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást –, pedig valójában elsősorban az égés során létrejövő füst felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A füstben ugyanis több ezer vegyi anyag van, melyből 93-ról az FDA már bizonyította, hogy károsak vagy potenciálisan károsak az egészségre. A füst, és ezzel együtt a káros anyagok kiküszöbölése csökkentheti a dohányzás okozta ártalmakat.

Fagerström példaként felsorolt négy olyan országot, amelyek a le nem szokó felnőtt dohányosokra fókuszáló ártalomcsökkentésben az élen járnak.

Svédországban a dohányzás miatti halálozás az EU átlaga alatt van, és ez a snus-használat elterjedésével hozható összefüggésbe. A statisztikákból látszik, hogy a snus elterjedésével párhuzamosan a dohányzás csökkent, mára a legalacsonyabb az EU-ban. A lakosság mindössze 7%-a dohányzik, és 11%-a snus-t használ.

Japánban a hevített dohánytermékek elterjedésével a hagyományos cigaretták forgalma korábban soha nem látott mértékben csökkent. Ugyanez figyelhető meg az Egyesült Királyságban, az elektronikus cigaretta előretörésével.

Michael G. Toumbis tüdőgyógyász, az athéni Mellkasi Betegségek Kórház légzőszervi osztályának korábbi igazgatója elmondta, hogy a dohányzásról, mint világjárványról beszélhetünk, mivel a vezető megelőzhető halálok, amely 6 millió halálesetért felel évente a világon, és mintegy 1 trillió USD gazdasági/egészségügyi kárt okoz. Megjegyezte, hogy a visszaszorítására tett erőfeszítések ellenére a dohányzás nem csökken olyan ütemben, mint ahogy az elvárt lenne, ezért újra kell gondolni a stratégiát. Példaként említette, hogy a jelenlegi trend szerint 2030-ra a dohányzás okozta halálozás 8 millióra fog emelkedni. Ugyanakkor, a dohányzás okozta halálozásért elsősorban a hagyományos, égéssel járó dohánytermékek tehetők felelőssé, véleménye szerint ezek használatának felszámolása drámaian csökkentené a dohányzás okozta halálozást. Ezért is lehet fontos szerepe az ártalomcsökkentésben. Az előadó szerint az alternatív nikotinbeviteli rendszerek (ANDS) jelentősen csökkenthetik a dohányzás kapcsán a káros anyagoknak való kitettséget. Az ártalomcsökkentés érdekében szét kell választani a nikotinbevitelt és a füstöt. Ezért törekedni kell arra, hogy az égéssel járó dohánytermékek használata csökkenjen. Fokozottan oda kell figyelni ugyanakkor a kockázatnak kitett csoportokra (fiatalok), hogy az új termékek semmiképpen ne növeljék a nikotinfogyasztás prevalenciáját a körükben.

Clive Bates enzimtechnológiai szakember, közegészségügyi kampányszervező szerint az emberek ismeretei az alternatív nikotinbeviteli technológiákról meglehetősen felszínesek., pedig fontos lenne a hiteles forrásból történő tájékozódás.

Kiemelendő pl., hogy az USA-ban a megkérdezettek mindössze 12,5%-a gondolta úgy, hogy az alternatív dohánytermékek kevésbé károsak, mint a hagyományos cigaretta, és 56,5% úgy gondolta, hogy a nikotin felelős a dohányzáshoz köthető rákos megbetegedésekért.

Clive Bates véleménye szerint az amerikai és az európai szabályozásnak számos, még kiaknázatlan lehetősége van az alternatív technológiák tekintetében. Egyes rendelkezések megnehezíthetik az engedélyeztetési folyamatokat, és a termékekkel kapcsolatos kommunikációt, amely esetleg eredményezheti azt is, hogy a dohányzók a bizonyítottan káros hagyományos dohánytermékeket részesítsék előnyben a füstmentes alternatívákkal szemben. Sajnos rengeteg félrevezető információ található ezekkel a technológiákkal kapcsolatban, pedig a hiteles forrásból történő tájékozódás a legfontosabb, amit azok a felnőtt dohányzók tehetnek, akik valamiért nem szoknak le.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.