A dohányzásról való leszokással kapcsolatos tapasztalatok és akadályok: horvát és német beszámolók a hatodik No Smoke Summit-on
Idén ősszel hatodik alkalommal került megrendezésre a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentést fókuszba helyező No Smoke Summit, ahol a legfrissebb horvát és német népegészségügyi adatok és stratégiák is bemutatásra kerültek. Míg Horvátországban komolyan vizsgálják a füstmentes alternatívák leszokásban játszott szerepét és egészség-közgazdaságtani hatásait, addig Németországban a dohányzók viselkedésének mélyebb megértésére törekszenek.
Világszerte nagy kihívást jelent a dohányzásról való leszokás sikerrátájának növelése. Gyakorlatilag nincs olyan dohányzással foglalkozó konferencia, ahol a füstmentes alternatív dohánytermékek és dohányzást imitáló eszközök potenciális ártalomcsökkentő szerepe ne kerülne megvitatásra. Míg a dohányzó populációra jellemző magatartások nem feltétlen mutatnak jelentős különbségeket, addig a füstmentes alternatívák megítélése országról országra jelentősen eltér – a relatív ártalomcsökkentés lehetőségének mérlegelése változik Európában.
A horvát megközelítés jelene és jövője
Horvátországban minden harmadik felnőtt dohányzik. Az érintettek átlagosan 10 évvel korábban haláloznak el, mint nemdohányzó társaik és minden második horvát dohányos valamilyen dohányzással összefüggésbe hozható betegségben veszti el életét. Ennek ellenére a szakpolitikai döntéshozók nem ismerik el az ártalomcsökkentő megközelítésben rejlő lehetőségeket. A konferencián Ranko Stevanovic, a Horváth Népegészségügyi Intézet Alapellátásért felelős Főosztályának vezetője, a Horvát Szövetség a Népegészségügyi Ártalomcsökkentésért elnöke ismertette ezeket a megdöbbentő epidemiológiai adatokat, illetve egy 2022 májusában készült felmérés eredményeit, melyből kiderül, hogy a dohánytermékeket fogyasztók fele (51%) aggódik egészségéért, és mindössze 9%-uk érzi úgy, hogy elegendő információval rendelkezik a füstmentes nikotintartalmú termékekkel kapcsolatban.
Az információhiányt igazolják azon felmérési eredmények – mondta Stevanovic – melyek szerint a megkérdezett dohányzók mindössze negyede van tisztában azzal, hogy a cigarettához képest a füstmentes alternatívák kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ezzel összefüggésben a horvát dohányzók 72%-a úgy véli, hogy joga lenne az alternatív termékekkel kapcsolatos minden információt megkapni. A felmérésből emellett az is kitűnik, hogy a megkérdezettek 58%-a érdekelt vagy kifejezetten érdekelt a füstmentes alternatívára történő váltásban. Ezen érdekelt csoportokon belül 63% jelezte, hogy fontolgatja az alternatív termékre történő váltást.
Ezen igényekkel összhangban, a horvát dohányosok fele úgy véli, hogy a füstmentes termékeket nem volna szabad az éghető dohánytermékekkel egy megítélés alá venni, és kevésbé szigorú hatósági keretrendszert tartanának indokoltnak. Ezzel párhuzamosan a megkérdezett háziorvosok 90%-a nyilatkozott úgy, hogy a hagyományos leszokástámogató eszközök, mint például a nikotinpótló terápiák, nem hatékonyak, gyenge eredményeket hoznak, illetve támogatná azt, hogy az orvosi bizonyítékok alapján csökkentett káros anyag kitettséggel járó alternatív termékekre történő váltásban rendszerszinten motiválják a dohányzó pácienseket.
Stevanovic hangsúlyozta, hogy szemben az eddigi hatósági állásponttal, a szakma képviselői a tudományos bizonyítékok fényében pozitívan vélekednek a cigarettát kiváltó füstmentes eszközök használata tekintetében, akár a leszokástámogatásról, akár a leszokni nem szándékozó dohányzókat érő ártalom csökkentése céljából. Ennek érdekében több szakmai szervezet is kezdeményezte az ártalomcsökkentés társadalmi hatásainak felmérését. A horvát kormány egészségügyi szaktárcája jelenleg vizsgálja az ártalomcsökkentés új lehetőségeit, melyhez a kezdeményező szakmai szervezetek az egészség-közgazdaságtani modellek segítségével vizsgálják, milyen társadalmi hatás lenne várható, ha a horvát dohányzók 10%, 25% vagy akár 50%-a hevített dohánytermékekre váltana. Ilyen modelleket világszerte alkalmaznak az egészségügy területén belül annak eldöntésére, hogy egy adott intervenciót érdemes-e alkalmazni – mondta Stevanovic.
A cigarettáról való leszokást akadályozó tényezők Németországban
Németországban a dohányzás incidenciája a horvát lakosságéhoz hasonlóan alakul: a német felnőttek 35%-a dohányzik, ami hozzávetőlegesen 20 millió főt jelent. A DEBRA vizsgálat szerint 2016 óta a dohányzás prevalenciája enyhén emelkedett, míg a komoly leszokási kísérletek aránya folyamatosan csökkent az elmúlt 7 évben, és jelenleg nem éri el a 10%-ot. Az epidemiológiai adatokat Alexander Nussbaum, a Philip Morris Germany tudományos és orvosi kapcsolatokért felelős vezetője ismertette.
Az elmúlt évek trendjei kapcsán Nussbaum két felmérés eredményeit ismertette. Az egyik dohányzó felnőttek (n=1000) a másik e-cigarettát vagy hevített dohányt fogyasztó felnőttek (n=196) bevonásával vizsgálta a népegészségügyi szinten látható trendek mögötti okokat.
.jpg "A dohányzás és a leszokási kísérletek alakulása 2016 óta Németországban (DEBRA).jpg")
A dohányzás és a leszokási kísérletek alakulása 2016 óta Németországban (DEBRA)
Az eredmények alapján a dohányzók 52%-ának nem áll szándékában leszokni (23% nem akar leszokni; 29% tudja, hogy le kéne szoknia, de nem kíván leszokni). Ezzel szemben a vizsgálatba bevontak 29%-a jelezte, hogy mindenképpen le szeretne szokni (9% viszont nem gondolt még arra, hogy mikor; 6% egy éven belül, 3% fél éven belül, és 6% három hónapon belül kísérelné meg a leszokást). A felmérés egy további fontos eredménye, hogy a leszokási szándék hiánya az idősebb korosztályban volt leginkább jellemző.
A leszokási szándék hiánya mögötti leggyakoribb indok a dohányzás élvezete volt (50%), emellett a dohányzók 41%-a jelezte, hogy nehezére esik a már kialakult szokásait (a dohányzás rituális jellegét) megváltoztatnia, és sokan nem tartották magukat elég kitartónak vagy fegyelmezettnek sem a leszokás eléréséhez (31%). Megjegyzendő, hogy a dohányzók közel negyede (24%) viszont akadályként jelölte meg a megfelelő leszokási stratégiák hiányát is.
Az eredményekből jól látható, hogy a dohányzó populáció messze nem homogén – hangsúlyozta Nussbaum. Azok esetében, akik nem akarnak leszokni, más okok érvényesülnek (52%-ban a dohány élvezeti cikként való fogyasztása), mint azoknál, akik esetében felmerül a leszokás, de nem erős a szándék (20%) vagy határozott leszokási szándék (29%) áll fenn. Utóbbi esetben fő akadályként a kialakult szokások megtörése jelent meg, azzal a különbséggel, hogy az előbbi csoportnál a második legerősebb akadály szintén az élvezet volt, míg az utóbbi csoportnál a kitartás és a fegyelem hiánya képeztek erősebb akadályt az önbevallás alapján. Nem elhanyagolható az a részeredmény sem, hogy a dohányzók 63%-a nem volt tisztában a hagyományos dohánytermékek és a füstmentes alternatívák közti különbségekkel sem. Ezzel szemben a cigarettáról füstmentes eszközre váltók 85%-a tisztában volt az égésmentes dohány/nikotinfogyasztás potenciális kockázatcsökkentő jellegével.
Nussbaum kitért a kettős használat kapcsán mért adatok ismertetésére is. A felmérés szerint a füstmentes eszközökre váltók 42%-a jelentett átmeneti kettős használatot. A többség (55%) számára 1-2 hónapos időszakot ölelt fel a cigaretta elhagyása, míg további 28%-nak 3-6 hónapos időintervallumra volt szüksége a váltáshoz. A megkérdezettek mindössze kisebb hányada (17%) jelentett hosszabb ideig tartó kettős használatot.
Az interdiszciplináris szakmai konferencia főszervezője a Nemzetközi Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért és az Ártalomcsökkentésért (SCOHRE, International Association on Smoking Control & Harm Reduction). A konferencián elhangzott előadások és panelbeszélgetések a rendezvény oldalán visszanézhetőek.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
