A dohányzási ártalomcsökkentés fejlődése a 2021-es évben
Egyre több független vizsgálat, fejlesztés és valós életbeli adat teszi lehetővé a füstmentes technológiák fogyasztókra gyakorolt hatásainak megértését. A füstmentes technológiák okozta egészségügyi kockázat, valamint a cigarettához viszonyított egészségügyi hatások vizsgálatában a 2021-es év orvosi bizonyítékokban gazdag időszak volt. Számos célzott laboratóriumi és valós életbeli vizsgálatnak köszönhetően ma már átfogó, interdiszciplináris szemléletben vizsgálható például a dohányhevítő rendszer hatása a dohányzókra, és bizonyítékok alapján mérlegelhető annak szerepe a dohányzási ártalmak csökkentésében.
A füstmentes technológiák fejlesztői évek óta jelentős kutatásokat folytatnak a hevített dohány aeroszol egészségre gyakorolt hatásainak és az új technológia jelentőségének kutatására a dohányzás okozta megbetegedések vonatkozásában. A gyártók által támogatott tudományos tevékenység mellett azonban egyre nagyobb számban zajlanak független vizsgálatok is, melyek lehetővé teszik a THS (THS – tobacco heating system, dohányhevítő rendszer) használat kockázatainak és relatív előnyeinek összetett, objektív értékelését.
Zanetti és Iskandar a hevített dohány-aeroszol légúti szövetekre gyakorolt hatását összegezték tanulmányukban. Az összefoglaló közlemény öt különböző vizsgálat eredményeit szemlézi a THS aeroszol és a cigarettafüst szájnyálkahártyára, ínyre, orrnyálkahártyára, bronchiális és kislégúti szövetekre gyakorolt hatásaira nézve. A THS aeroszol minimális bioaktivitást mutatott a cigarettafüst okozta sejtkórélettani változásokhoz képest. A 3-dimenziós organotipikus sejtkultúrákból álló modelleknek köszönhetően az eredmények nagyban közelítenek az élettani körülményekhez. Lucci és munkatársai pedig az AeroSolved program nyújtotta lehetőségek összegzésével kínálnak új eszközt a tudományos közösségnek. A nyilvánosság számára is ingyenesen elérhető és fejleszthető (opensource) program egyes aeroszolok dinamikájának modellezését teszi lehetővé számos paraméter mentén – különböző közegekben, például a légutakban.
Afolalu és munkatársai egy olyan önértékelő alkalmazás fejlesztésén dolgoznak, ami lehetővé teszi a cigarettáról dohányhevítéses technológiákra váltó dohányosok egészségügyi állapotának utánkövetését. Az alkalmazás célzottan fókuszál olyan pozitív és negatív egészségkimeneteli végpontokra, amelyek egyes dohányzási szokásokra és a dohányzási ártalomra specifikusak, különös tekintettel az érintettek funkcionalitására. Az alkalmazásfejlesztést alapos szakirodalmi kutatás előzte meg, a fejlesztés célja pedig egy olyan szakmailag validált program létrehozása, ami felhasználói oldalon is növelheti az egészségtudatosságot.
Japánban a világ többi országához képest talán a legtapasztaltabbnak tekinthető a THS népegészségügyi hatásainak vizsgálatában, hiszen itt vált legkorábban széles körben elérhetővé az új technológia. Egy friss független tanulmány hevített dohányt és cigarettát fogyasztók, valamint nem dohányzók körében vizsgálta számos biomarker alakulását a dohányzási szokások és dohányzás okozta betegségek függvényében. A forgalomba hozatalt követő időszakban végzett obszervációs vizsgálat eredményei szerint a kizárólag THS-t használók jelentősen kedvezőbb biomarker értékekkel rendelkeztek a cigarettát szívókhoz képest, melynek oka a füstmentes technológia használata volt. A relatív ártalomcsökkentés a légúti funkciók és az életminőség vonatkozásában is mérhető volt (Sakaguchi et al., 2021).
Polosa és munkatársai egy krónikus betegeket célzó vizsgálatban a kizárólagos e-cigaretta, illetve THS használatot hasonlította össze a mukociliáris tisztulásra (MCC) gyakorolt hatás tekintetében. Régen ismert tény, hogy a cigarettafüst olyan toxikus anyagokat tartalmaz, amelyek progresszíven károsítják és módosítják a légúti szövetek működését, például az MCC funkciót. A dohányhevítő rendszert használók MCC tranzit idejét mérő szacharin tesztje viszont azt mutatta, hogy a füstmentes eszközökre váltók MCC funkciója megközelíti a soha nem dohányzók és a dohányzásról leszokottaknál mért értékeket.
Az Egyesült Királyságban pedig populáció szintű felméréssel elemezték az égésmentes nikotin tartalmú termékek (NNP) rendszeres használatának hatásait azon felnőttkorú lakosok körében, akik minimum egy éve váltottak valamelyik hagyományos dohánytermékről a dohányzás valamely füstmentes alternatívájára. A vizsgálatban összesen 8486 fő vett részt, akiknél a használati szokások mellett felvették a szociodemográfiai adatokat, valamint az alkoholfogyasztásra és dohányzási státuszra vonatkozó adatokat is. Az eredményekből kitűnik, hogy a füstmentes technológia használata a korábban cigarettát szívók körében a legmagasabb, és kifejezetten ritka azok körében, akik korábban nem dohányoztak, melyből arra következtettek, hogy az NNP-k a sosem dohányzók körében nem bizonyultak rászoktató tényezőnek.
Összességében fontos kiemelni, hogy a legjobb módja a dohányzáshoz kapcsolódó ártalmak elkerülésének a megelőzés, azaz kerülni szükséges minden nikotin- és dohánytermékre való rászokást, dohányzás esetén pedig a leszokás a legcélravezetőbb, hiszen a leszokással egyértelműen csökken a dohányzáshoz kapcsolód megbetegedések kockázata. Az új füstmentes technológiák csak azoknak a felnőtt dohányosoknak jelenthetnek alternatívát, akik valamilyen okból nem szoknak le, hanem folytatnák a dohányzást.
Lásd még: PMI Scientific Update 14
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
FDA állásfoglalás >>
Az alábbi linken megtekinthető az FDA állásfoglalása a téma kapcsán. Ez a magyarországi szabályozást nem érinti.
