Egy új kutatás szerint a diabétesz "öt különböző betegség"

A svéd Lundi Egyetem Diabéteszközpontja és a finn Molekuláris Orvostudományi Kutatóintézet tudósai 14 775 beteg adatait, köztük részletes vérvizsgálati eredményeit elemezték.
    A The Lancet Diabetes and Endicrinology című szaklap friss számában megjelent eredmények arra mutatnak, hogy a pácienseket öt csoportba lehet osztani.
    Az első csoportba kerültek a súlyos autoimmun betegségben szenvedők, lényegében az 1-es típusú diabéteszesek, akiket látszólag egészségesen, fiatal korban támad meg a kór, a szervezet az immunhiba miatt nem tud inzulint termelni.
    A második csoportba szintén súlyos inzulinhiányos betegek tartoznak, akik eleinte ugyanolyannak tűnnek, mint az első csoport tagjai, egészséges testsúlyuk volt, inzulinhiánnyal küzdöttek, de az immunrendszerük nem volt hibás.

    A harmadik csoportba sorolták a súlyosan inzulinrezisztens betegeket, akik általában túlsúlyosak voltak, az inzulintermelés nem állt le, ám a testük már nem reagált rá.
    A negyedik csoportban azok voltak, akiknek enyhébb diabétesze az elhízással összefüggően alakult ki, ám anyagcsere szempontjából közelebb álltak a normálishoz, mint a harmadik csoport tagjai.
    Az ötödik csoportba az enyhe, idős kori diabéteszes pácienseket sorolták, akiknél akkor jelentkeztek a tünetek, amikor lényegesen idősebbek voltak, mint a többi csoport betegei, és állapotuk általában jobb volt náluk.
    "Ideális esetben a diagnózis tartalmazza, melyik csoportba tartozik a beteg, így a kezelést is pontosabban lehet meghatározni. Az első három súlyos típust agresszívebben lehet kezelni, mint a két enyhébbet" - mondta el a BBC-nek Leif Groop, a kutatók egyike.
    A második csoport betegeit jelenleg 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnák, mivel nincs autoimmun betegségük, az új kutatás szerint azonban a kórt valószínűleg az inzulinelőállító bétasejtek okozzák, nem a túlsúly, ezért kezelésüknek az 1-es típusú diabéteszhez kellene közel állnia.
    A második csoportnál nagyobb volt a vakság kockázata, a harmadiknál a vesebetegségé, tehát az ő esetükben a gyakoribb szűrés lehet hasznos.

A svéd kutatók által megkezdett munka "egyértelműen a jövője annak, ahogy a cukorbetegségről, mint betegségről gondolkodni fogunk". De szerinte ez még csak az első lépés, mert a svéd kutatók csak skandináv betegeket vizsgáltak, márpedig a cukorbetegségre való kitettség regionálisan változó. Vagyis "könnyen megeshet, hogy világszerte ötszáz alcsoport is van a genetikai és környezeti tényezők változatossága miatt". Azt is hangsúlyozta, hogy bár a kutatás nagyon jelentős, azonnali hatása biztos nem lesz arra, hogy hogyan kezelik a cukorbetegséget - amely a világ felnőtt népességének több mint 9 százalékát érinti.