További cikkek a Diabetológia rovatból

Az izomminőségi index, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabetes mellitus közötti összefüggés: keresztmetszeti populációs alapú vizsgálat

Az izomminőség index (MQI) egy új, ígéretes egészségügyi mérőszám, ami nem csak az általános egészségi állapotot tükrözi, hanem a 2-es típusú cukorbetegség és az inzulinrezisztencia kockázatával is összefügg.

hirdetés

Az izomminőség indexet (MQI) úgy számítják ki, hogy a kézszorítás erejét (HGS) elosztják a vázizomtömeggel. Az MQI és a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM), az inzulinrezisztencia (IR) közötti összefüggésre vonatkozó jelenlegi bizonyítékok korlátozottak.

A T2DM-ben szenvedő betegeknél csökken az izomtömeg és az izomerő. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az izomtömeg és az izomerő csökkenésének mértéke nem azonos, az izomerő gyorsabban csökken, mint az izomtömeg, ami egyre nagyobb egyenlőtlenséghez vezet a kettő között.

Ez a perzisztens diszkrepancia az izmok minőségének csökkenésére utal, ami potenciálisan a fizikai képességek romlásához vezethet. Az MQI, amelyet az izomerő és az izomtömeg arányaként határoznak meg, az izomminőség leghatékonyabb indexének tekinthető. Az általános egészségi állapot érzékeny indexeként használható MQI mind a férfiak, mind a nők mortalitásának robusztus előrejelzőjeként szolgálhat.

Az alacsony MQI ezen kívül korrelál a halálozással és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérnyomás fokozott kockázatával. Ezen eredmények alapján ez a tanulmány megállapította, hogy az alacsony MQI-vel rendelkező egyéneknél nagyobb valószínűséggel áll fenn IR és T2DM.

Az alcsoport-elemzés kimutatta, hogy az MQI és az IR közötti korreláció szignifikánsan kifejezettebb volt az elhízott egyéneknél. Korábbi tanulmányok igazolták, hogy az MQI-t befolyásolja a magas testzsírszázalék és a megemelkedett subcutan zsírszövettartalom, ami fordított korrelációt mutat a zsírszövetekkel.

Az elhízott egyének jellemzően túlzott zsírfelhalmozódást tapasztalnak, ami az MQI csökkenését eredményezi, és hozzájárulhat az IR kialakulásához, következésképpen az MQI-t az IR azonosításának kritikus tényezőjének kell tekinteni, különösen az elhízott populációban.

Az MQI-t az IR-rel és a T2DM-mel összekötő patofiziológiai mechanizmusok még mindig nem teljesen ismertek, azonban több hipotézis is ismert. Először is, az MQI edzés miatti növekedése fokozhatja a glükózfelvételt, javíthatja az inzulinérzékenységet és növelheti az izom glikogén tárolását azáltal, hogy fokozza a GLUT4 expresszióját a vázizomban.

Másodszor, az MQI csökkenése a gyulladás emelkedett szintjével jár. Például a C reaktív fehérje, amely mind a krónikus, mind az akut gyulladásos válaszok markere, korrelál az IR és a T2DM kialakulásának fokozott kockázatával. A gyulladásos állapotok súlyosbíthatják az izomerő csökkenését és elősegíthetik a zsír felhalmozódását a vázizomban, ezáltal ördögi kört hozva létre.

Harmadszor, a fizikai aktivitás során a vázizomzat különféle myokineket termel, amelyek szabályozzák az energiafelhasználást, az inzulinérzékenységet, a lipidanyagcserét és az általános anyagcsere-folyamatokat. Az interleukin 6 (IL-6) elégtelen funkcionalitása például ronthatja a lipolízist, a zsírok oxidációját és a perifériás inzulin által stimulált glükózfelvételt, hozzájárulva a cukorbetegség és az IR progressziójához.

Végül az alacsony MQI ronthatja a fizikai funkciókat, ami csökkent testmozgási lehetőségeket eredményezhet, és hozzájárulhat az elhízáshoz, ami pedig a cukorbetegség és az IR kialakulásának gyakori előfutáraként ismert.

A jelen tanulmány negatív lineáris összefüggést mutatott ki az MQI és az IR, valamint a T2DM között. Az MQI kifejezettebb hatást gyakorolt az IR kockázatára az elhízott egyének körében. Ezek az eredmények új, értékes referenciákat kínálnak az IR és a T2DM kockázatértékeléséhez, további bizonyítékokkal szolgálva a megelőzési stratégiák kidolgozásához.

 

Zhang, M., Lin, H. & Xu, X. Muscle quality index is correlated with insulin resistance and type 2 diabetes mellitus: a cross-sectional population-based study. BMC Public Health 25, 497 (2025). https://doi.org/10.1186/s12889-025-21734-3

Szerző:

PHARMINDEX Online

Ajánlott cikkek