Orvosi kifejezések

végfácska; egy axon (pl. idegfonal) terminális elágazódása.

A kontrasztanyag a röntgenképen nem tölti ki teljes mértékben a térfoglaló elváltozást. A jelenség főként az üreges szervekben szembetűnő, pl. báriumos beöntés alkalmával ábrázolódik a polypus. De ezt a kifejezést használják radionuklid szerv- scannelésnél, mint pl. a máj ^99mTc-szulfur scannelése esetén.

A sejtoszlás és felező osztódás (meiózis) végső stádiuma, ami a kromoszómáknak a sejtpólusok felé történő vándorlása befejeztével veszi kezdetét. a kromoszómák fokozatosan meghosszabbodnak, mialatt a két lány mag nukleáris membránja újjá alakul, és az egyenlítőn lévő sejthártya befejezi a két lánysejt különválását.

A haj ciklus nyugalmi fázisa.

A normális bunkóhaj fokozott átmeneti kihullása, az anagen folliculusokban idő előtt képződött telogen miatt, mely különböző fajta stresszhatás, pl. szülés, shock, gyógyszerszedés, oralis fogamzásgátló szedésének felfüggesztése, lázas állapot és jelentős súlyveszteséggel járó diéta következménye.

petesejtre vonatkozik, melynek vegetatív pólusán nagy mennyiségű deuteroplazma halmozódik fel, pl. madarak és csúszómászók tojásaiban.

Egy kromoszóma kar distalis vége. A rákos daganatok progressziója során a telomérek drámai változásokon mennek keresztül.

Önfelismerés ~. Énkivetítő pszichológiai teszt, melyben a vizsgált személyt felszólítják, hogy mondjon el egy történetet szabványos, többféleképpen értelmezhető képekről, személyes viselkedésének és érzéseinek életképek formájában történő feltárására.

Visszafogott. Mérsékelt, higgadt, étvágyban és aktivitásban visszafogott.

Vérmérséklet. 1. Az egyénre jellemző pszichológiai és biológiai felépítés, beleértve az illető jellemvonásait vagy egyéni hajlamait, melyek gondolkodását, tevékenységét és az életről alkotott felfogását befolyásolják. 2. Ingerültség vagy harag megnyílvánulása. 3. Fém hőkezelése, pl. edzésnél.

Heves vérmérsékletű.

Mértéktartás. Mértékletesség minden vonatkozásban, pl. antialkoholizmus.

Hőmérséklet. Bármely anyag hőmérsékletének érzése. A molekula átlagos kinetikai energiája, hőhatásra létrejövő anyag előállítása során.

Mintasablon. 1. Valamely anyag alakját meghatározó minta vagy vezérfonal. 2. Átvitt értelemben egy makromolekula, általában nukleinsav vagy polinukleotid közelebbről meghatározott jellege, különös tekintettel a belőle in vivo vagy in vitro készült nukleinsav, polinukleotid vagy protein primer szerkezetére. 3. A fogak szabályozására használt görbült vagy lapos lemez. 4. Fogak, csontok vagy lágyszövet alakjának szabványosítására használt körvonal (kontúr). 5. Antitest globulinok specificitásának meghatározására használt minta vagy vezérfonal.

Idővel lejáró. Spontán változások vagy pusztulás, az idő múlásával.

lobus temporalis A halántéklebeny a nagyagykéreg legmélyebben fekvő hosszúkás lebenye, mely a féltekék ventralis felszínének hátulsó kétharmadát teszi ki. A frontális és parietalis lebenytől a sulcus lateralis választja el. A temporalis lebeny összetétele igen heterogén: nagy neocorticalis összetevőin kívül, mint a gyrus temporalis superior, medius és inferior, valamint a gyrus occipitotemporalis lateralis és medialis tartalmazza a nagyrészt juxtallocorticalis gyrus parahippocampalist, a paleocorticalis (olfactorialis) uncust és az amygdalát. syn lobus temporalis (NA)

temporalis Az os zigomaticum hátsó kinövése, amely az arcus zigomaticuson keresztül a temporalis csont processus zigomaticusához kapcsolódik.

a cerebrum temporális pólusa A legkiemelkedőbb rész az agyfélteke temporalis lebenyének elülső részén, kevéssel a Sylvius-árok alatt.

1. Az időre vonatkozik, az időben körülhatárolt. 2. A halántékra vonatkozó

Kissé bemélyedt terület a koponya oldalsó felszínén a linea temporalis inferior alatt, amelyet a temporalis és a parietalis csontok, az os phenoidale nagy szárnya és az os frontale egy része alkot.

Epilepsia a temporalis lebenyből, leggyakrabban a mesialis részből kiinduló rohamokkal.

Halántéki.

Az os temporalera és a mandibulara vonatkozó, a temporalis és az alsó állkapocs közötti ízületet jelző. Syn temporomaxillaris.

articulatio temporomandibularis A mandibulafej, valamint a fossa mandibularis és tuberculum articulare ossis temporalis közötti synovialis ~. SYN mandibular ~.

A temporomandibularis ízület krónikus vagy időleges működészavara. Ld myofacialis fájdalom dysfunctio szindróma.

1. A temporalis és a maxillaris csontokra utaló. 2. Syn temporomandibularis.

Időálló. Nem megy át spontán változásokon vagy pusztuláson.

Idő.

Transanalis endoszkópos mikrosebészet

Toxikus epidermalis necrolysis

Toxikus epidermalis necrolysis.

Ragadó, tapadó. Valamihez odatapadni, hozzáragadni képes.

Horgas csipesz, melynek pofái éles, horog szerű véggel vannak ellátva.

Sebkampó. Műtéti metszés kampózására használt eszköz.

Ínfájdalom. Az ínra korlátozódó fájdalom. Syn tenodynia, tenontodynia.

Ínhüvely gyulladás. Syn tendonitis.

Az inak rostjai között sorokba rendezetten elhelyezkedő, elongált fibroblastok.

Ínplasztika. Syn tenontoplasztika.

Ín jellegű. Egy ínra vonatkozó, abból álló vagy arra hasonlító.

Ínvarrat. Syn tenorraphia.

Ín. Ld teno.

Ín. Syn tendon. Makroszkópos és szövettani leírását ld tendon.

Ín felszabadítása. Egy ín leválása a tapadási helytől. Syn tenolysis.

Ínköteg. Fibrosus állományú, változó hosszúságú szalag vagy köteg, mely az izmot a csontos tapadási hellyel vagy más struktúrával köti össze. Egyesülhet az izommal, annak végtagon lévő végződésénél vagy hosszabb, rövidebb távon végighúzódhat az izom oldalsó vagy középső részén, melyet az izom rostjai a lateralis szélen érnek el. Állománya nagyon sűrűn elhelyezkedő fasciculusokból, csaknem párhuzamos kollagén rostokból, megnyúlt fibrocyták sorából és minimális alapszövetből áll. Syn tendo.

Ínhüvelygyulladás. Íngyulladás. Syn tendinitis, tenonitis (2), tenontitis, tenositis.

Syn tenontoplasztika.

Ínhüvelygyulladás. Syn tenosynovitis.

Ín átmetszés. Syn tenotomia.

Ínhüvelyi. Utalás egy ínra és az ínhüvelyre.

Ínhüvelygyulladás. Syn tenosynovitis.