Orvosi kifejezések

Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.

orthopnoe

Nehézlégzés, ami vízszintesen fekvő helyzetben rosszabb. ortho- + G. pnoe, légzés

orthopnoés

Jellemző rá az orthopnoe.

orthoptica

A kétszemes látás zavarának tanulmányozása és kezelése, ide tartozik még a szemizmok működési zavarainak, valamint rosszul kialakult látási szokások vizsgálata és kezelése is. ortho-, egyenes, + G. optikos, látás

orthopticus

Az orthopticara vonatkozó.

orthostaticus

A függőleges testhelyzetre vonatkozó.

orthostaticus ~

Az alacsony vérnyomás egyik, álló testhelyzetben fellépő formája.

orthoszkóp

Műszer, mellyel lerajzolhatók a koponya különböző méretei. ortho- + G. skopeo, látni

orthoticus

Ortopédiai segédeszközök készítője és felhelyezője.

orthotonus

Merevgörcs kifeszített testtartásban. ortho- + G. tonos, feszültség

orthotopicus

Normális helyzetű. ortho- + G. topos, hely

orthotrop

Egyenes irányban, általában függőlegesen terjed vagy növekszik. ortho- + G. trope, fordulat

ortofoszfát

Az ortofoszforsav sója vagy észtere.

ortofoszforsav

Foszforsav, OP(OH)3, melyet az orto- előtaggal különböztetünk meg a meta- és pirofoszforsavtól.

ortomechanikus

Fűzőkre, protézisekre és orthesisekre vonatkozó. ortho- + mechanikus

ortomolekuláris

Terápiás megközelítés, ami arra irányul, hogy a szervezet sejtjeinek optimális molekuláris környezetet biztosítsanak, különös tekintettel a testben ép viszonyok mellett jelenlevő anyagok koncentrációjára.

ortopédia

A csont- és izomrendszer, a végtagok, a gerinc és a járulékos szervek alakjának és működésének megőrzésével, helyreállításával és fejlesztésével foglalkozó orvosi szakterület, ami gyógyszeres, sebészi és fizikai módszereket alkalmaz. ortho- + G. pais (paid), gyermek

ortopszichiátria

Interdiszciplináris tudomány, ami egyesíti a gyermekpszichiátriát, a pszichés fejlődéstant, a gyermekgyógyászatot és a családgondozást, célja a mentalis és pszichológiai betegségek felismerése, megelőzése és kezelése gyermek- és serdülőkorban.

orvosi ~

Enyhe fokú d., amely nem roncsolja a szöveteket.

orvosi ~

A legalább részben genetikai eredetű emberi betegségek etiológiájával, patogenezisével és természetével foglalkozó tanulmány. Vö klinikai ~, human ~.

Os

Ozmium

OS

összesített /teljes/ túlélés

-os

1. Latin eredetű szótövekhez illesztve a gyakoribb -osus végződést helyettesítheti (2). L. -osus, tele, bővelkedő 2. Tele van valamivel, bővelkedik valamiben.

Os cuneiform intermedium

: a lábtőcsont a distalis sorban, a medialis és lateralis cuneiform, a navicularis és második metatarsalis csonttal alkot ízületet

os, gen oris, pl. ora

1. NA Száj. 2. Üreges vagy csőszerű szerv nyílására használt kifejezés, főleg abban az esetben, ha a nyílás széle vaskos, tömeges. L. száj

os, gen. ossis, pl. ossa

Csont. Szövettani leírását ld í csont. L. csont

OSAS

obstruktív alvási apnoe szindróma

osche-, oscheo-

A scrotumra vonatkozó. G. osche

oschealis

Syn scrotalis.

oscheitis

A scrotum gyulladása. osche- + G. -itis, gyulladás

oscheohydrocele

Folyadékgyülem a scrotumban. oscheo- + G. hydor, víz, + kele, tumor

oscheoplastica

Syn scrotoplastica. oscheo- + plastos, formájú

oscillatoros ~

A sötétséghez alkalmazkodott szem amakrin sejtjeiből származó, az elektroretinogram (B-hullám) pozitív elhajlásában mérhető váltakozó feszültség.

oscillopsia

Ha valaki a tárgyakat oszcillálni látja. Syn oszcilláló látás. L. oscillo, hintázik, + G. opsis, látás

osculum

Kis nyílás, pórus. L. os, száj kicsinyítőképzős változata

-osis

Folyamat vagy állapot, általában rendellenes kóros anyag termelése, ép körülmények között is jelenlevő anyag koncentrációjának megemelkedése vagy parasitosis. G.

Osler csomó

A kéz- vagy lábujjbegyeken lévő, valószínűleg immunpatológiai eredetű, szubakut bakteriális endocarditisre jellemző, kis, puha, csomós bőrelváltozás. Syn Osler-féle jel.

osmia

A szaglással foglalkozó tudomány. G. osme, szaglás

osmidrosis

Syn bromidrosis. G. osme, szaglás, + hidros, izzadtság

osmol

Az oldott anyag molekulatömege osztva az oldatban disszociáló ionok vagy részecskék számával.

osmoreceptor

Szagingerek receptora. G. osme, szag

osmoticus ~ (>)

ozmotikus p. Ilyen nagyságú nyomást kell alkalmazni az oldatra, ha az oldat és a tiszta oldószer csak egy az oldószer számára permeabilis membránnal van elválasztva és meg akarjuk akadályozni az oldószer bejutását az oldatba.

osphresio-

Szagló-. G. osphresio, szaglás

osphresis

Szaglás. Syn olfactio. G. osphresio, szaglás

osphreticus

Szagló Syn olfactoricus.

ossa

L. os, csont többeszáma. L.

ossealis hydatid ~

Az E. granulosus okozta hydatid c. egyik válfaja, melyet a hosszú csöves csontokban vagy a medence csontjaiban megtelepedett Echinococcus embryok okoznak. A csontban kialakult cystát nem határolja membrán, ezért féktelenül tovaterjed spongiosus csontelváltozásokat és patológiás töréseket okozva.

ossein

Syn kollagén. L. os, csont

őssejt

1. Bármilyen precursorsejt. 2. Sejt, melynek utódai különböző sejttípusokká differenciálódnak, újabb sejtek proliferatiójának kiindulópontját képezik.

osseo-

Csontos, ld ossi-, osteo-. L. osseus

osseocartilaginosus

Csont- és porcszövetre vonatkozó, csont- és porcszövetből álló. Syn osteocartilaginosus.

hirdetés