Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.
Álhártya.
Az atmoszféra inert, gáznemű eleme; atomszáma 10, atomsúlya 20,1797. (G.neos, új)
A szülést közvetlenül követő és az élet első 28 napos időszakára vonatkozó. Syn újszülött. (új- + L. natalis, szüléssel kapcsolatos)
Újszülöttkori ~. Akkor áll fenn, ha a serum bilirubin koncentrációja magasabb mint 12.9 mg/dl (220 µmol/l) vagy gyorsabban emelkedik, mint 5 mg/dl naponta. Használják arra is, ha a ~ lefolyása nem fiziológiás, vagyis ha sárgaság észlelhető az élet első 24 órájában illetve érett újszülöttekben az első élethéten túl is megfigyelhető.
Újszülöttkori májgyulladás. Az újszülöttkorban fellépő ~ különböző okok, de legfőképpen vírusfertőzés miatt.
Újszülöttkori ~. 1. vagy 2. típusú ~ simplex vírusfertőzés, ami az anyáról terjed az újszülöttre, gyakran a fertőzött szülőutakon való áthaladás közben.
szinonima: erythroblastosis fetalis
Újszülöttek ~ja. Hypocalcaemiás ~, mely tehéntej fogyasztása (magas foszfortartalom) után, átmeneti funkcionális hypoparathyreoidismus következtében, újszülötteknél és fiatal csecsemőknél lép fel. Syn tetanismus.
Újszülöttkori diagnózis. Az újszülött általános vizsgálatának eredményeként kapott d.
Az újszülött rendellenességeivel foglalkozó gyermekgyógyászati szakág. Syn újszülöttgyógyászat. (új- + L. natus, született, + G. logos, elmélet)
Neonatológiára szakosodott orvos.
Az élet első tíz napjában fellépő kötőhártyagyulladás okozhatja Neisseria gonorrhoeae, Staphylococcus, Streptococcus pneumoniae vagy Chlamydia trachomatis. Syn infantilis purulens conjunctivitis
Újszülött gyermek. Syn újszülött. (új- + L. natus, született, fr. nascor, megszületni)
Kóros folyamat, melynek eredményeként daganat keletkezik és növekszik. (új- + G. plasis, formázás)
Kóros szövet, mely a sejtproliferáció által a normálisnál gyorsabban nő és növekedése az azt kiváltó hatás megszünte után is folytatódik. A n. részlegesen vagy teljesen nélkülözi a normális szövetekre jellemző szerkezeti rendezettséget és funkcionális szervezettséget és rendszerint megkülönböztethető szövettömeget alkot, mely lehet jóindulatú (benignus tumor) vagy rosszindulatú (rák). Syn tumor (2). (új- + G. plasma, formált dolog)
Neoplasiaval kapcsolatos, vagy az által jellemzett, illetve neoplasmát tartalmazó.
Testnedvekben előforduló pteridin; emelkedett szintjét eredményezheti az immunrendszer aktiválódása, rosszindulatú betegségek, az allograft rejectioja és vírusfertőzés (különösen AIDS esetében). (új- + G. pteron, szárny + -in)
A nucleus caudatus és a putamen együttvéve, megkülönböztetve a globus pallidustól (paleostriatum).
A thalamus azon része, mely a neocortex-el áll összeköttetésben.
Érújdonképződés. Erek burjánzása olyan szövetekben, melyek normálisan érmentesek, illetve a szövetekben a megszokottól eltérő jellegű erek burjánzása.
normál korai placenta
Egység két erő nagyságának összehasonlítására, általában a villamosságtanban és az akusztikában; a két erő hányadosának természetes logaritmusának a fele. (fr. neperus, (John) Napier latinosított formája)
Szuszpenzióban lévő részecskék számának és méretének megbecslésére szolgáló módszer, az oldaton áthaladó fénysugár szóródásának mérésével.
Vese-. Ld nephro-.
Fájdalom a vesében. (vese- + G. algos, fájdalom)
A vese eltávolítása. (vese- + G. ektome, kimetszés)
A vesemedence vagy a vesekelyhek nyálkahártyájának fekélye. (vese- + G. helkosis, fekély)
A vesére vonatkozó.
A vesegyulladásra vonatkozó, illetve abban szenvedő.
A vese-, vesék gyulladása. (vese- + G. -itis, gyulladás)
Nephritist okozó; a fent nevezett állapotok, valamint szerek. (vesegyulladás + G. genesis, termelés)
Vese-. Ld reno-. (G. nephros, vese)
A vesekövesség egy formája, melyet a veseparenchyma diffúz, gócós elmeszesedése jellemez; a kalcium-foszfát, kalcium-oxalát monohidrát és hasonló vegyületek depositumai rendszerint röntgennel kimutathatók. (vese- + elmeszesedés)
Syn cardiorenalis. (vese- + G. kardia, szív)
Vesesérv. 1. A vese hernialisatioja. (vese- + G. kele, sérv) 2. Az alsóbb csigolyákban a myocelet az embrionális testüreggel összekötő fejlődési üreg. (vese- + G. koiloma, üreg (embrionális testüreg))
Vesecysták képződése. (vese- + G. kystis, cysta, + -osis, állapot)
Vese eredetű d. insipidus. Vagyis a vese olyan örökletes elváltozása, amelyben a tubulus sejtek nem reagálnak az antidiuretikus hormonra.
Veseszövetté fejlődő. (vese- + G. genesis, eredet)
Veseeredetű, a vese szövetéből kifejlődő.
Veseröntgen. (vese- + G. grapho, írni)
Vízoldékony, jódos kontrasztanyag intravénás beadása után végzett veseröntgenvizsgálat; az ilyen injekció eredményeként a veseparenchyma kontrasztanyaggal való diffúz feltöltődése a vesevéráramlás és a glomerularis filtráció jelzője. A nem változó nephrogram veseelfolyási akadályra utal.
Vesealakú; vesére hasonlító. Syn reniform. (vese- + G. eidos, hasonlóság)
Vesekövek jelenléte.
A vesekő eltávolítása céljából a vese bemetszése. (vese- + G. lithos, kő, + tome, bemetszés)
A vesék betegségeivel foglalkozó orvosi tudományág. (vese- + G. logos, tudományág)
1. A vese gyulladásos összenövéseinek oldása a vesetok megtartásával. 2. A vese sejtjeinek károsodása. (vese- + G. lysis, feloldás)
A nephrolysissel kapcsolatos, azzal jellemezhető, illetve azt okozó. Syn nephrotoxicus (2).
A veseszövetből keletkező daganat. (vese- + G. -oma, daganat)
Az egyik vagy mindkét vese kifejezett hypertrophiája. (vese- + G. megas, óriási)
Egy hosszú, felcsavarodott szerkezet a vesében, mely a vesetestecskéből, a proximalis kanyarulatos csatornából, a vesekacsból és a distalis kanyarulatos csatornából áll. (G. nephros, vese)
