Orvosi kifejezések

Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.

glaucomás ~

1. A discus n. optici-t körülvevő sárgásfehér gyűrű, mely a chorioidea atrophiáját jelzi glaucoma esetén 2. A fényforrásokat körülvevő fényudvar (halo), melyet a glaucomában fellépő szaruhártya-oedema okoz.

Glc, GlcA, GlcN, GlcNAc, GlcUA

A glukóz és származékainak jele: D-glukóz, glukon- és glukuronsav, glukózamin, N-acetil glukózamin és glukuronsav.

GLDH

glutamát-dehidrogenáz

glenohumeralis

A humerussal és a cavitas glenoidalissal kapcsolatos.

glenohumeralis ~, vállízület

SYN shoulder ~.

glenoid

Vápára hasonlít; a scapula vállízülethez való kapcsolódásánál levő ízületi mélyedésre utal. (G. glenoeides, fr. glene, pupilla, ízvápa, lép (méh), + eidos, megjelenés)

glenoid ~

l. glenoidale lágyrészajak a fossa glenoidale körül, amely a stabilitás érdekében szélesíti és mélyíti a vállízületet.

glia

Syn neuroglia. (G. enyv)

gliacyta

Gliasejt. Idegrendszeri támasztószövet sejtje. Ld neuroglia. (G. glia, enyv, + kytos, sejt)

gliadin

Fehérjefajta, mely kiválasztható a búza-, rozsgluténból, L-glutamin tartalma a 40%-ot is elérheti; a prolaminokhoz tartozik, vízben, abszolút alkoholban és semleges oldószerekben oldhatatlan, azonban 50-90%-os alkoholban oldódik.

glialis

Gliára, neurogliára vonatkozó.

gliasejt

Ld L neuroglia.

gliceraldehid

Egy trióz és egyben a legegyszerűbb optikailag aktív aldóz; jobbraforgató izomere valamennyi D-vegyület, balraforgató változa pedig az L-vegyületek szerkezeti viszonyítási alapja.

glicerid

Glicerolészter.

gliceridázok

Glicerolészterek (gliceridek) hidrolízisét katalizáló enzimek általános neve, pl. triacilglicerol lipáz.

gliceril

A glicerin háromértékű gyöke, C3 H5> , gyakran helytelenül glicero- vagy glicerin helyett használják.

glicerin

Syn glicerol.

glicerinsav

A glicerol zsírsav analógja; elsősorban foszforilált alakban fordul elő, a glikolízis köztitermékeként.

glicerol

Édes, olajos folyadék, mely zsírok és olajok elszappanosítása révén nyerhető; oldószerként, bőrzsírozóként, székrekedés esetén kúp formájában, szemnyomás csökkentésére szájon át, valamint vivőanyagként és édesítőszerként használatos. Syn glicerin.

glicil (Gly)

A glicin acil gyöke.

glicin (G, Gly)

+NH3-CH2-COO--; a legegyszerűbb aminosav; a zselatin és selyemszálak fő alkotóeleme; tápanyagként, diétás kiegészítésként, oldatát pedig irrigáláshoz használják; lábizzadás esetén is alkalmazzák.

gliding ~, csúszóízület

SYN plane ~.

glikán

Syn poliszacharid.

glikán

Poliglukóz, pl.a kallóz, a cellulóz, a keményítő, a glikogén.

gliko-

Előtag, mely a cukrokkal (pl. glikogén) vagy a glicinnel (pl. glikokolát) való kapcsolatra utal. Ld gluko-. (G. glykys, édes)

glikogén

Nagymolekulasúlyú glukozán, szerkezetében az amilopektinre hasonlít (α-1,4 kötések), de annál még inkább elágazódó (α-1,6 kötések). A test szöveteinek többségében megtalálható, különösen a májban és az izomzatban; mint elsődleges szénhidrát raktárból, azonnal glukóz szabadul fel belőle.

glikogén ~

A sejtekben a glikogén béta glikogén g.-ként, melyek középátmérője 300 (, illetve alfa glikogén g.-ként fordul elő, melyek kisebb részecskékből egyesülnek 900 ( átmérőjűvé.

glikogenetikus

Glikogenikus, a glikogenezissel kapcsolatos.

glikogenezis

Glikogén képződése D-glukózból glikogén szintetáz és dextrin dextranáz segítségével; az első enzim UDP-glukózból α-1,4 kötésekkel poliglukóz kialakulását katalizálja, a második az egyik láncról rövid szakaszokat vág le és egy másik lánc α-1,6 poziciójába köti. (cukor-, G. genesis, képződés)

glikogenolízis

A glikogén hidrolízise glukózzá.

glikohidroláz

Szin.: lysozym

glikokalix

Bizonyos epitheliális sejtek felszínét borító PAS-pozitív anyag, a plasmamembránból kiemelkedő, fehérjékhez kapcsolódó szénhidrátokból áll. (cukor-, G. kalyx, burok, kagylóhéj)

glikokolát

A glikokólsav sója vagy észtere.

glikokólsav

N-kolil-glicin; egyike a fő epesav konjugátumoknak, a kólsav -COOH és a glicin aminocsoportjának kapcsolódásával jön létre; vízoldékony és hatékony detergens.

glikolaldehid

A legegyszerűbb (2 szénatomos) cukor; az etanolamin aerob deaminációja révén képződik.

glikolil

A glikolsav acil gyöke, némely sziálsavban az acetil csoportot helyettesíti; ezeket N-glikolineuraminsavnak nevezik.

glikolipid

Lipid, melyhez egy vagy több kovalensen kötött cukor kapcsolódik.

glikolitikus

A glikolízissel kapcsolatos.

glikolízis

A D-glukóz tejsavvá (piruvát oxidációs termékek helyett) történő, energiatermelő átalakítása különböző szövetekben, főleg az izomban, olyan körülmények között, amikor nem áll rendelkezésre elég oxigén; mivel a folyamat molekuláris oxigént nem igényel, gyakran "anaerob g."-ként említik. (cukor-, + G. lysis, szétbontás)

glikolsav

A glicin és etanolamin kölcsönös átalakulásának közti terméke.

glikolsav-vizelés

Glikolsav nagymértékű kiválasztása a vizelettel; a 2-hidroxi-3-oxoadipát hidroxiláz hiánya miatt kialakuló elsődleges metabolikus defektus, minek következtében glikolsav és oxálsav ürül a vizeletben és így az oxalosis klinikai képe alakul ki.

glikoneogenezis

Nem szénhidrátokból történő glikogénképzés, így fehérjéből vagy zsírból, ezek D-glukózzá alakítása révén. Ld glikogenezis. Vö glukoneogenezis. (cukor- + G. neos, új, + genesis, képződés)

glikopeptid

Cukortartalmú vegyület, melyben a cukor aminosavakhoz (vagy peptidekhez) kötődik és ez utóbbiak dominálnak, mint pl. a baktériumok sejtfalában. Vö peptidoglikán.

glikoprotein

1. A fehérje-szénhidrát vegyületek (konjugált fehérjék) egyik csoportja, legfontosabb tagjai a mucinok, a mukoid, az amyloid. 2. Fehérjék, melyek csak kis mennyiségben tartalmaznak szénhidrátot ellentétben a mukoidokkal, vagy mukoproteinekkel. Ld mukoprotein.

glikoszfingolipid

Egy vagy több cukormolekula terminalis OH csoportjához ceramidok kapcsolódnak; a glikoszfingolipidek közé tartoznak a cerebrozidok, a gangliozidok, a ceramid oligoszacharidok (oligoglikoceramidok). A gliko- előtag helyettesíthető gluko-, galakto-, lakto-, stb.-vel.

glikosztatikus

A hypophysis elülső lebenye által termelt bizonyos anyagra utal, amely lehetővé teszi az izmok, a máj és más szövetek glikogénraktárának fenntartását.

glikozid

Cukor és valamilyen gyök kondenzációs terméke, mialatt a cukor félacetál vagy félketál OH csoportja elveszti H atomját, a gyök az OH-ból megmaradó O-hez kapcsolódik.

glikozil

Szacharid félacetál vagy félketál csoportjáról az OH leválásával kialakuló gyök. Vö glikozid.

glikozilált ~

Négy haemoglobin A frakció valamelyike (AIa1, AIa2, Aib vagy Aic), amelyekhez D-glukóz vagy azzal rokon monoszacharid kötődik. Koncentrációjuk emelkedett cukorbetegségben szenvedő egyének vörösvérsejtjeiben és felhasználhatók ezen betegekben egy hosszabb időtartamot tekintve a glukózszint-szabályozás retrospektív indexeként.

glikoziltranszferáz

Bármely glikozilcsoportot szállító enzim (EC 2.4 alosztály).

hirdetés