Orvosi kifejezések

Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.

capacitatio

A glikoprotein burok és a seminalis fehérjék leválasztása a spermium acrosomájáról; ezt követően bekövetkezhet az acrosoma perforatioja. (L. capacitas, capax, képes)

capacitinek

Az aktinfilamentumok végeit borító fehérjék.

CAPD

Folyamatos, ambuláns peritonealis dialízis (continuous ambulatory peritonealis dialysis).

CAPD

folyamatos ambuláns dialízis

capillaris ~

(postcapillaris) Venula. Syn venula.

capillaris ~

Syn hajszál ~.

capillaris ~

A kapillárisok azon hajlama, hogy belőlük nagyfokú stressz hatására a vörösvérsejtek könnyen kiléphessenek.

capillaris ~

A kapilláris vérerek túlnövekedése, melyek leggyakrabban a bőrön láthatók, vagy már a születéskor vagy röviddel azután. Puha, világos vörös vagy lila csomócska vagy plakk formájában jelennek meg, és ötéves korra rendszerint eltűnnek. A haemangiomák leggyakoribb típusa. Syn naevus vascularis, naevus vasculosus.

capillaritis

A kapillárisok gyulladása.

capillaropathia

A kapillárisok bárminemű kórfolyamata; gyakran a diabeteses angiopathiara alkalmazott kifejezés. Syn microangiopathia. (capillaris + G. pathos, betegség)

capillary ~

kapilláris tér a kapillárisokban található összes vérmennyiség

capillary ~'s

hajszálérkacs Dermalis papilla apró erei.

capita

A caput többesszámú alakja.

capitatio

Térítési rendszer, melyben irányított ellátási terv alapján előre meghatározzák az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtóknak az egyes biztosítottak ellátásáért járó, a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások jellegétől és mennyiségétől független támogatást. Ld z irányított ellátás.

capitatum

1. A legnagyobb kéztőcsont, mely a distalis sorban helyezkedik el. Syn os capitatum. 2. Fej alakú; lekerekített kontúrú. (L. caput (capit-), fej)

capitelum

1. Syn capitulum (1). 2. Syn capitulum humeri. (L. dim. caput, fej)

capitula

A capitulum többesszámú alakja.

capitularis

Capitulumra vonatkozó.

capitulum, pl. capitula

(NA) 1. Csont apró fejecse vagy lekerekített íznyúlványa. Syn capitellum (1). Ld caput. 2. Kullancsok vérszívásra, a bőr átszúrására, a véredények azonosítására és a bőrbe akaszkodásra használt szájrésze, az anatómiai szerkezeti egységekkel együtt; a kitinvázas kullancsok szájrészének alakja, valamint egymáshoz viszonyított nagysága alapján azonosíthatók az egyes nemzetségek. (L. dim caput, fej)

capsula, gen

és pl. capsulae (NA) 1. Szervek, ízületek és más képletek (különösen a jóindulatú daganatok) hártyaszerű, általában szívós, kollagéndús kötőszövet alkotta tokja. 2. Tokra vagy borítékra emlékeztető anatómiai képlet. 3. Szilárd gyógyszeralak, melynek hatóanyagát kemény vagy lágy tokba, helyesebben zselatin "héjba" zárják. 4. Gombák, blastoconidiumok vagy spórák sejtfalának hyalin glukózaminoglikán hüvelye. (L. capsula, dim. capsa, doboz)

capsularis

Tokkal kapcsolatos, illetve arra vonatkozó.

capsularis ~

Csak bizonyos mikroorganizmusok tokjában találhatók (pl. pneumococcus különböző típusaiban specifikus poliszaccharidok).

capsulitis

Szerv (pl. a máj) vagy szervrészlet (pl. szemlencse) tokjának gyulladása.

capsulolenticularis

A lencsével és tokjával kapcsolatos fogalom, állapot, stb.

capsuloplasztika

Ízületi tokon végrehajtott plasztikai műtét. (L. capsula, tok + G. plastos, képződött)

capsulorrhaphia

Bármely tok szakadásának helyreállítása, pl. ízületi tok varrata ficam kialakulásának megelőzése érdekében. (L. capsula, tok + rhaphe, varrat)

capsulotomia

1. Emlőpótló implantatum tokjának felhasítása. 2. Tok felnyitása (pl. idegentest körül képződött tok esetében). 3. A szemlencse tokjának bemetszése extracapsularis cataracta műtét során. (L. capsula, tok + tome, vágás)

capture

Más forrásból érkező részecske vagy elektromos impulzus érzékelése és rögzítése. (L. capio, megragadni, elfogni)

caput, gen. capitis, pl. capita

1. (NA). Az emberi és állati szervezet felső vagy elülső, az agyat, a látó-, halló- ízlelő- és szaglószervet tartalmazó nyúlványa. 2. (NA). Bármely test, szerv vagy más anatómiai struktúra felső, elülső vagy nagyobb méretű, kiugró, illetve lekerekített nyúlványa. 3. Lekerekített csontvég. 4. Az izmoknak a csontváz kevésbé mozgatható régiójához rögzülő vége. Syn fej. (L.)

caratarctogen

Cataractát előidéző.

carb-, carbo-

Szénnel kapcsolatos, különösen szénatomot tartalmazó gyök kapcsolódására utaló előtagok. (L. carbo, faszén)

carbo-

Ld L carb-.

carbohydrate ~

szénhidrátterhelés Diéta és testedzés kombinációja az izmok és a máj glikogénraktárainak feltöltésére. Gyakran használják atlétáknál a teljesítmény növelésére. syn glycogen ~.

carbon dioxide combining ~

szén-dioxidkötő kapacitás A CO2 teljes mennyisége, ami HCO2-vé tud átalakulni 40 Hgmm-es PCO2-sú és 25 °C hőmérsékletű szérumban, plazmában vagy teljes vérben.

carbon monoxide ~

szén-monoxid mérgezés Olyan potenciálisan halálos akut vagy krónikus mérgezés, amelyet szén-monoxid gáz belégzése okoz. A CO az oxigénnel kompetitív viszonyban van a hemoglobinhoz kötődés szempontjából (carboxyhemoglobinaemia), ezáltal befolyásolja a vérben zajló oxigén- és szén-dioxid-szállítást.

carbon/szén (C)

Az élővilág egyik legfontosabb eleme, mely négy vegyértékű, nem fémes, atomszáma 6, atomtömege 12,011. A természetben két izotópja a C12 és a C13 fordul elő (az előbbi atomtömege (12,00000) a molekulatömeg meghatározásának referenciaértéke), ezen kívül két, meseterséges, radioaktív izotópját, a C11-et és a C14-et alkalmazzák. Megtalálható a gyémántban, a grafitban, a faszénben, a kokszban és a koromban, valamint a levegőben (CO2 formájában). Minden élő szevezet tartalmazza, rendkívül nagy számú vegyületeinek tanulmányozása képezi a szerveskémia tevékenységi körének zömét. (L. carbo, szén)

carbuncularis

Carbunculussal kapcsolatos fogalom, állapot, stb.

carbunculosis

Rövid időn belül jelentkező, illetve egyidejűleg több carbunculus kialakulásával járó állapot.

carbunculus

1. A bőr és a subcutis mélyen ülő, több szomszédos szőrtüszőre terjedő, gennyképződéssel és sipolyképződéssel járó fertőzése. 2. Syn anthrax. (L. carbunculus, dim. carbo, élő szén, gránátkő)

carcino-, carcin-

Carcinoma, rák. (G. karkinos, rák)

carcinoembryonalis

Embryonalis szövetekben normálisan jelenlevő, a felnőtt szervezetben azonban csak bizonyos tüdő, tápcsatornai vagy hasnyálmirigy rákokban előforduló vegyület jelenlétével kapcsolatos fogalom, állapot, stb.

carcinoembryonalis ~ (CEA)

Az embrionális endodermalis epitheliumban található glikoprotein, amely a felnőttek sejtjeiben általában nincs jelen, kivéve néhány carcinomát. Így kimutatható a colon tumoros betegek szérumában is.

carcinogen

Bármilyen rákkeltő hatású vegyület vagy élő organizmus (pl. policiklikus, aromás hidrokarbonok, az ionizáló sugárzás egyes fajtái). (carcino- + G. -gen, képző)

carcinogenesis

A rákbetegség, ezen belül bármiféle rákos, illetve más természetű rosszindulatú daganat eredete, előidézése és kialakulásának folyamata. (carcino- + G. genesis, képzés)

carcinoid ~

Középnagyságú sejtekből álló daganat, mérsékelten kicsi vesicularis nukleoluszokkal. A daganatsejtek többnyire kis csoportokban helyezkednek el a periférián. Ilyen daganatok a tüdőben, a gyomor-bél tractusban és más helyeken fordulnak elő, 90%-ban a féregnyúlványban. Ld carcinoid szindróma. Syn argentaffinoma.

carcinolyticus

Ráksejteket pusztító hatással bíró. (carcino- + G. lytikos, oldó)

carcinoma

A rosszindulatú daganatok megjelölésére használatos gyűjtőfogalom, mely alatt elsősorban a carcinomák, de a sarcomák is értendők. (L. cancer, rák)

carcinoma (CA), pl. carcinomata

A hámszövetből kiinduló, rosszindulatú daganatféleségek bármelyike. A c. férfiakban a tüdőben és a dülmirigyben, nőkben az emlőben és a tüdőben jelentkezik gyakrabban és mindkét nemben előszeretettel fordul elő a bőrben és a vastagbélben. A c.-kat szövettani sajátosságaik, nevezetesen invazivitásuk és anaplasticus jegyeik pl. a sejtmag-polaritás megszűnése, a sejtfejlődés szabályozott folyamatának felbomlása -különösen laphámrákok esetében-, a daganatsejtek alakjának és nagyságának változatossága, a sejtmagok hyperchrom festődése (és a kromatinállomány rögösödése), valamint a sejtmag: cytoplasma hányados növekedése alapján osztályozzák. Ennek megfelelően a c. lehet differenciálatlan, illetve szöveti képe különböző mértékben hasonlíthat bizonyos ép hámtípusokra. (G. karkinoma, karkinos, rák, + -oma, daganat)

carcinoma antigén 125 ~

CA 125 ~. Sejtfelszíni antigén, mely az embryonalis hasüreg epitheliumának származékain mutatható ki. Az antigén szintjének emelkedése a petefészek rosszindulatú daganata vagy benignus kismedencei betegség, pl. endometriosis mellett szól.

carcinomás

Malignus betegséggel kapcsolatos fogalom, állapot, stb., illetve ezen betegségben szenvedő beteg.

hirdetés