Orvosi kifejezések

Ezen az oldalon az orvosi gyakorlatban gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol, esetenként német) orvosi kifejezések és magyarázataik szerepelnek a humán anatómiai nevektől a tünetek, a betegségek és az állapotok megnevezésén át egyes vegyületek (enzimek, hormonok, gyógyszer-molekulák) nevéig.

biofarmácia

a gyógyszerek fizikai és kémiai sajátságaival foglalkozó tudományág, amely figyelembe veszi a dózist, a hatáskezdetet, hatástartamot, a gyógyszerhatás intenzitását, beleértve a ható- és segédanyagokat, és a gyógyszer technológiai előállíátását is.

biofeedback

(ang.) újabb keletű kifejezés: a szervezet autonóm, vegetatív működései feletti akaratlagos kontroll elsajátításának technikája, pl. a testhőmérséklet változtatása, izomműködések kontrollja stb.

bioflavonoidok

természetes flavon- ill. kumarinszármazékok, főleg citrusfélékben fordulnak elő, az ún. P-vitamin aktivitással bírnak, azaz érvédő hatásúak (rutin, esculin).

biokompatibilitás

kívülről bejuttatott anyagok, vegyületek azon sajátsága, hogy az élő szervezet biológiai egyensúlyára jótékonyan hatnak.

biológiai ~

Az a tan, amely azt állítja, hogy az állati és növényi élet minden formája fokozatos változások révén egyszerűbb életformákból, végsősoron egysejtű organizmusokból származik. Syn organicus ~.

biológiai ~

Pl. malariában az Anopheles szúnyog, illetve az afrikai álomkór esetében a cecelégy, melyekben a fertőző ágens szaporodik, mielőtt másik gazdaszervezetbe kerül át.

biolysis

szerves anyag lebomlása az élő szervezetben

biomedikális

orvosbiológiai, orvostudományi, azzal kapcsolatos

biometria

biológiai, orvostudományi kutatások eredményeinek matematikai statisztikáját kidolgozó tudományág.

biopsia

a beteg szervezetéből diagnosztikai célra használt szövetminta vétele. Néhány jellemező típusa:

biopsziás ~

Csésze alakú pofákkal rendelkező hajlékony csípőfogó, mely endoszkópon át történő biopszia vételre alkalmas.

biotin

másnéven H-vitamin, kéntartalmú, négy karboxiláló enzim koenzime. A zsírsavak előállításában, a szénhidrátfelhasználásban, és az aminosavanyagcserében jelentős.

biotóp

az a legkisebb földrajzi terület, ahol azonosak az életkörülmények.

biotranszformáció

a molekulák szervezetbeni átalakulása, gyógysezerk esetén ez farmakológiai hatás növekedéssel/csökkenéssel is járhat, ld. még biodegradáció.

BIP

bronchiolitises interstitialis pneumonia

BIPAP

kétirányú pozitív légúti nyomás

biparietalis

a koponya mindkét parietalis (fal) csontjához tartozó

biparietalis ~

A magzati koponya két eminentia parietalisa közötti távolság.

bipennatus

kéttollú, az izomhoz tartozó ín tollszerűen kétfelé ágazik el.

bipolar ~

bipoláris elvezetés a test két különböző pontján elhelyezkedő elektródák által adott kép, ahol mindkét elektróda befolyásolja a leképezést; pl. standard végtagi elvezetés.

bipolaris

kétpólusú (pl. anatómiai rész, betegség)

bipoláris ~

N., melynek két a sejttest ellentétes oldalán eredő nyúlványa van.

bipoláris ~ zavarok

hangulat és affektivitás visszatérő hullámzása (↑: mania; ↓: depressio)

bipolaris sejt

Kétnyúlványú neuron (pl. a retinában, vagy a VIII. agyideg ggl. spirale és -vestibulare dúcaiban).

bird-breeder's ~, bird-fancier's ~

psittacosis. Extrinsic allergiás alveolitis, melyet a madárból eredő partikulumok belélegzése okoz.

birth ~

szülési bénulás Az újszülött motoros rendellenessége, amelyet a szülés okoz vagy ahhoz kapcsolódóan keletkezik. Beletartozik a szülészeti paralysis, az újszülöttkori hemiplegia, stb.

BIS

alvásmélységi mutató

bisaxillaris

mindkét hónaljárokhoz tartozó

bisferious ~

hasadt ~ Tapintható csúcsokat mutató artériás pulzus. SZIN pulsus bisferiens.

bismuth ~

bizmutszegély. Fogíny szélén levő fekete csík, mely gyakran első jele a hosszantartó parenteralis bizmutbevitel okozta mérgezésnek.

bismuthosis

krónikus bizmutmérgezés.

biszexuális

orvosi szempontból: mindkét nem gonádjaival bíró egyed, szexológiai értelemben: mindkét nemmel egyaránt szexuális kapcsolatot kezdeményező személy.

biszfoszfonátok

szintetikus pirofoszfát-analóg vegyületek, a terápiában csontritkulás esetén alkalmazzák: gátolják az osteoclastok reszorpcióját.

bitemporalis

mindkét halántékcsonthoz tartozó

biuret ~

Szérum proteinek meghatározására használt teszt, alapja egy alkalikus réz reagens reakciója olyan anyagokkal, melyek két vagy több, ibolyakék színű peptid kötést hoznak létre.

bivalens/divalens

kémiailag két vegyértékkel bíró, sejttani értelemben két páros homológ kromoszóma, amelyek két ún, sister chromatidra bomlanak.

biventer

kéthasú (izom).

biztonsági ~

A sternum bal alsó része, ahol a pericardiumot nem fedi tüdő (incisura sternalis). A pericardialis folyadékaspiratio gyakori helye.

BJS

bal-jobb shunt

Bk

berkelium

black ~

anthracosisos tüdő. Szénbányászok között gyakori betegség, melyben szénrészecskék rakódnak le a tüdőben. syn miner's l. (2)

Blair-Brown ~

Félvastag, hasított ~.

blast

éretlen vagy prekurzor sejt általános elnevezése.

blastema

1. csíraanyag, amelyből adott szövet, vagy szerv fejlődik. 2. olyan sejt-klaszter, amely alkalmas egy sérült, károsodott struktúra pótlására.

blasto-

csírázásra, sarjadzásra utaló előtag.

blastocysta

emlős embriók fejlődésének azon fázisa, amikor belső sejttömeg és vékony trophoblast réteg zárja körül a blastokelét. (ld. ott)

blastocyta

az embriófejlődés morula vagy blastula fázisának nem differenciált blastomer típusa.

blastoderma

csíralamez, a fiatal embrió vékony, korong alakú sejttömege

blastodermalis

az embrionális csíralemezhez tartozó

blastodermicus ~

Syn blastocysta.

hirdetés