A széles körben alkalmazott analgetikumok fokozhatják a szívmegállás kockázatát

Az NSAID-ok világszerte a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, és számos hatóanyag, például az ibuprofen, elérhető recept nélkül kapható gyógyszerek formájában.

A koppenhágai Gentofte Egyetemi Kórház professzora szerint „az a tény, hogy ezek a gyógyszerek recept nélkül megvásárolhatóak, azt az üzenetet közvetíti a lakosság felé, hogy ezeknek a szereknek az alkalmazása teljesen biztonságos. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy az NSAID-ok alkalmazása összefüggésben van a kardiovaszkuláris kockázat emelkedésével, ami széles körben elterjedt alkalmazásuk miatt aggasztó”.

Az új kutatás az NSAID-ok alkalmazása és a szívmegállás közötti kapcsolatot vizsgálta. Azonosították azokat a betegeket, akik Dániában 2001 és 2010 között kórházon kívüli szívmegállást szenvedtek, majd a kiváltott NSAID-receptek adatait is összegyűjtötték a dániai gyógyszertárakból 1995-ig visszamenőleg, beleértve a nem szelektív NSAID-okat (diclofenac, naproxen, ibuprofen) és a COX-2 szelektív szereket (rofecoxib, celecoxib).

A krónikus társbetegségek zavaró hatásának kizárására speciális (eset-idő-kontroll) vizsgálati elrendezést alkalmaztak. Minden beteget figyelembe vettek egyszer az eset időszakban és egyszer a kontroll időszakban is. A szívmegállást megelőző 30 nap alatti (eset időszak) NSAID alkalmazást összehasonlították egy szívmegállás nélküli időszakot megelőző 30 nap alatti (kontroll időszak) NSAID alkalmazással.

Recept nélkül kapható gyógyszerekről nem gyűjtöttek adatokat. Dániában az ibuprofen az egyetlen OTC NSAID, és csak kis, 200 mg-os erősségben kapható.

Összesen 28 947 betegnél fordult elő kórházon kívüli szívmegállás a 10 éves időszak alatt. Közülük 3376 beteg szedett NSAID-okat a szívmegállás előtti 30 nap során. A leggyakrabban szedett NSAID-ok a diclofenac és az ibuprofen voltak, 51, illetve 22 százalékos részesedéssel az összes NSAID-on belül. Bármely NSAID alkalmazása a szívmegállás kockázatának 31 százalékos növekedésével volt összefüggésben. A diclofenac esetében 50 százalék, az ibuprofen esetében 31 százalék volt az emelkedett kardiovaszkuláris kockázat mértéke. A naproxen, celecoxib és rofecoxib alkalmazása nem volt összefüggésben a szívmegállás emelkedett kockázatával, valószínűleg az esetek alacsony száma miatt.

„Ezek az eredmények kijózanító emlékeztetői annak, hogy az NSAID-ok nem teljesen ártalmatlan szerek” – mondta professzor Gislason. „A diclofenac és az ibuprofen esetében szignifikánsan magasabb volt a szívmegállás kockázata. Az NSAID-okat elővigyázatossággal és indokolt esetben szabad csak alkalmazni. Valószínűleg kardiovaszkuláris betegségekben szenvedőknél vagy több kardiovaszkuláris kockázati tényező esetén kerülendő kellene, hogy legyen az alkalmazásuk.”

Az NSAID-ok számos hatást fejtenek ki a kardiovaszkuláris rendszerre, amelyek magyarázatul szolgálhatnak a szívmegállás gyakoriságával való kapcsolatukra. Ilyen hatás többek között a vérlemezke aggregáció befolyásolása, amely során az artériák konstrikcióját kiváltó vérrögök keletkeznek, valamint a folyadékretenció és következményes hipertónia kiváltása.

Professzor Gislason szerint „ezeket a gyógyszereket nem lenne szabad szupermarketekben vagy benzinkutakon árusítani, ahol nem áll rendelkezése megfelelő szakmai tanácsadás. Az OTC NSAID-okat csak patikákban szabadna forgalmazni korlátozott mennyiségben és alacsony dózisban”.

„Legfeljebb napi 1200 mg ibuprofen bevétele megengedett. Valószínűleg a naproxen a legbiztonságosabb NSAID, ebből a maximális napi adag akár 500 mg is lehet. A legkockázatosabb NSAID a diclofenac, amit kardiovaszkuláris betegségben szenvedő betegeknek nem ajánlott szedniük, és egyéb esetekben is van ennél biztonságosabb alternatíva, ami ugyanilyen fájdalomcsillapító hatással rendelkezik.”