A közös döntéshozatal javíthatja az átoltottságot
Annak ellenére, hogy a pneumococcus fertőzést hatékonyan megelőző védőoltás biztonságos és elérhető, az oltási hajlandóság számos fejlett országban elmarad a kívánatostól. A vakcinációt akadályozó tényezők kiküszöbölésében az orvosok és ápolók szerepe kulcsfontosságú.
A pneumococcus okozta megbetegedés az Egyesült Államokban évente mintegy 25 400 halálesetért felelős. Bármely életkorban előfordulhat, de a legveszélyeztetettebbek a 65 év felettiek és a két év alattiak. A pneumococcus fertőzést hatásosan megelőző védőoltás az idősek és krónikus betegek számára ajánlott.
Annak ellenére azonban, hogy az oltás biztonságos és elérhető, számos fejlett országban az oltási hajlandóság elmarad a kívánatostól: Németországban például az idősek átoltottsága 50,9%, a krónikus betegeké 12,7%.
A korábbi vizsgálatok szerint ennek oka lehet az ellátást végzők hiányos tudása, a védőoltás felajánlásának elmaradása, a betegek tudatosságának alacsony szintje, a szükségesség belátásának hiánya, továbbá az oltás hatásosságával és biztonságosságával kapcsolatos kételyek. A vakcinációt akadályozó tényezők kiküszöbölésében az orvosok és ápolók szerepe kulcsfontosságú.
Az oltandó betegekkel folytatott kommunikáció gyakran ajánlott stratégiája a közös döntéshozatal (shared decision making – SDM), melynek során az ellátó és a beteg partnerségen alapuló közös, tájékozott döntést hoz. A folyamatnak három fő aspektusa van: információcsere, megfontolás, döntés.
Egy müncheni kutatócsoport közelmúltban megjelent szisztematikus áttekintése arra a kérdésre kereste a választ, hogy a közös döntéshozatal alkalmazása milyen hatással lehet az átoltottságra. A szakirodalmat megszűrve nyolc olyan randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatot találtak, amelyek célja volt a pneumococcus elleni vakcinációs arány javítása, és amelyben az alkalmazott beavatkozás része volt az ellátó és a beteg közti személyes interakció. A közös döntéshozatal három fő aspektusa mellett értékelték a folyamat további lépéseit – a beteg aktivizálását, a kétirányú információcserét, valamint a közös mérlegelést – is.
A vizsgálatok metaanalíziséből az derült ki, hogy a közös döntéshozatal alkalmazása mellett az összesített átoltottsági esélyhányados 2,26-ra nő (95% CI: 1,60–3,18). A feldolgozott források azonban számottevő változatosságot mutattak. A nyolcból öt vizsgálatban a közös döntéshozatal alkalmazása szignifikánsan javította a pneumococcus elleni oltási arányt, két vizsgálatban a javulás nem érte el a statisztikai szignifikancia határát, egy tanulmányban pedig nem szignifikánsan rontotta. Az átoltottsági arány minimuma az egyik vizsgálatban a kontrollcsoport 3,8%-os értéke, a maximuma egy másik kutatásban az intervenció mellett elért 72,2% volt.
A közös döntéshozatal egyes elemeinek a hatása a megvalósítással és a kommunikációt végző ellátó szakmájával állt összefüggésben. A betegek aktivizálására mind az asszisztens által, mind a személyes jelenlétet nélkülöző módszerrel (például szöveges üzenettel) végzett emlékeztetés egyaránt hatásos – szignifikáns – módszernek bizonyult, sőt, ez utóbbi megközelítés még eredményesebb is volt.
Az asszisztensek, ápolók által lebonyolított kétirányú információcsere szignifikánsan javította az átoltottsági arányt.
Az előnyök és kockázatok közös mérlegelése a közös döntéshozatal folyamatának központi aspektusa, az utolsó mozzanat, amikor az oltásra vonatkozó döntés indikációit és kontraindikációt figyelembe kell venni. A vizsgálatból az derült ki, hogy az orvosok szerepe ezen a ponton a legfontosabb: az átoltottsági arány abban azokban az esetekben volt magas, amikor a beteg az orvossal közösen vetett számot a lehetőségekkel.
Más kutatások azt jelezték, hogy a COVID-19 pandémia világszerte fokozta a védőoltásokkal megelőzhető betegségekkel kapcsolatos tudatosságot és a vakcináció iránti igényt. Különösen a magas kockázatú személyek influenza és pneumococcus elleni oltása iránti érdeklődés növekedett, a COVID-19-cel párhuzamosan kialakuló veszélyes egyidejű fertőződés és az ellátórendszer tehermentesítése érdekében.
A feldolgozott kutatások azt mutatták, hogy a vizsgált intervenció, vagyis a közös döntéshozatal, javította az átoltottságot, bár a bizonyíték minősége alacsony. A közös döntéshozatalon alapuló megközelítés kedvező hatását korábbi vizsgálatokban, az influenza elleni oltás vonatkozásában is bizonyították, így vélhetően ez a stratégia előnyös lehet minden olyan szituációban, amelyben akadály lehet az ajánlott oltással kapcsolatosan a beteg tudatossága, tájékozottsága és bizalma.
Forrás: Kuehne F, Sanftenberg L, Dreischulte T, Gensichen J. Shared Decision Making Enhances Pneumococcal Vaccination Rates in Adult Patients in Outpatient Care. Int J Environ Res Public Health 2020; 17(23): 9146.
Anyag lezárás dátuma: 2021. január 28.
A cikkszemlét a Pfizer Kft. támogatta.
