Új módszer az Európát fenyegető fertőző betegségek veszélyességének megítélésére

A BCoDE néven indult vizsgálat (Burden of Communicable Diseases in Europe) fő célja a nevében is viselt, Európát fenyegető infekciókat elemző módszerek finomítása, fejlesztése az EU tagállamok körében. A projekt patogén-alapú incidenciát vizsgál az általános becslések elkészítéséhez, figyelembe véve a fertőző ágensekkel kapcsolatba hozható krónikus és hosszú távú következményeket is.

Fontos szempont fentiek mellett egyes fertőzések esetén az "aluljelentettség" és "alulértékelés", különböző incidenciáknál. A továbbiakban lényeges lesz még a demográfiai változások és az infekciók dinamikájának figyelembe vétele az új metodológiák kialakításakor.

2006 őszén a Holland Nemzeti Közegészségügyi Intézet pilot vizsgálatot végeztetett az Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) iniciatívája alapján, melynek fő célja az volt, hogy a fent bemutatott problematikát közelebbről is megvizsgálja. Néhány évvel későbben indult a BCoDE projekt, amely a korábbiakban tapasztaltak továbbfejlesztésére irányult. Lássunk néhány konkrétumot!

Ezek a vizsgálatok, becslések, közelítések megpróbálták figyelembe venni többek között az akut megbetegedéseket, a fatális eseteket, az infekciók következtében létrejövő egyéb szövődményeket, pl. carcinomák kialakulását.

Számos probléma van természetesen ezeknél a tanulmányoknál, pl. az a tény, hogy tünetekkel járó – és tünetmentes infekciók is járhatnak hosszú távú következményekkel, amelyeket nehéz interpretálni. Másik probléma az időfaktor, időtáv. Egy influenza-fertőzés akut betegségként hetek alatt lezajlik, míg pl. egy HIV-fertőzés vagy hepatitis-B hosszmetszetben az akut fertőzéstől a halálozásig akár évtizedekre is elhúzódhat.

A BCoDE projekt patogén-alapú incidencia szerinti megközelítést vett célul. Négy országban gyűjtöttek adatokat (Észtország, Németország, Olaszország, Hollandia), ahol 49 különböző fertőző betegséget vettek figyelembe, amelyek mind az ECDC epidemiológiai nyomon követési, surveillance rendszerének részei. Szerepeltek ebben nosocomialis fertőzések is, de itt nehezebb bármely értékelést elvégezni, mivel számos komorbiditási tényező is felmerül.

Milyen fertőzéseket vizsgáltak?

• Légúti infekciók: szezonális influenza, legionellosis, tbc

• STD-k: Chlamydia, Gonococcus fertőzés, hepatitis-B, és – C, HIV-fertőzés, szifilisz

• Élelmiszerrel/vízzel kapcsolatos fertőzések: Campylobacter, Cryptosporidium, Giardia, hepatitis-A, listeriosis, salmonellosis, shigellosis, toxoplasmosis

• Zoonózisok: Q-láz, kullancsencephalitis

• Vaccinálható fertőzések: diphtheria, invazív haemophilus, invazív pneumococcus, kanyaró, meningococcus, mumpsz, pertussis stb.

A BCoDE projekt nagymértékben támaszkodik a notifikációs adatokra és más, a surveillance forrásokból elérhető adatokra, melyek Európában jól elérhetőek.

A becslések három tényezőn alapultak:

• Tünetekkel járó fertőzések, notifikációs adatok a laborok alapján

• Hospitalizált infekciók adatai

• Infekciókat követő halálozási adatok

Honnan eredhet pl. az "alulértékelés" jelensége? Számos országban a közösségben előforduló fertőzéseket azért nehéz számszerűsíteni, mert nem csekély azoknak az aránya, akik még soha nem kerültek egészségügyi ellátásra, ezért nem is szerepelnek semmilyen notifikációs vagy surveillance rendszerben. Az "aluljelentettség" is problematikus, de itt inkább azért, mert a beteg ugyan jelentkezik egészségügyi ellátásra, de téves diagnózist kap, vagy máshová csoportosítják a betegségét, így a nemzeti surveillance rendszerekben nem fog szerepelni.

A fertőző betegségek transzmissziós dinamikája nagyon különböző lehet, a patogéntől és az időfaktortól függően is. Világos, hogy ha egy fertőzés a populációban átlagos mértékben terjed az időben, akkor itt jelentős összefüggés mutatkozik a demográfiai, szociális és viselkedési változásokkal, valamint jól foganatosíthatóak a megelőzéssel kapcsolatos intézkedések.

A tömeges vakcináció emeli az egyes infekciók kialakulásával kapcsolatos átlagéletkort, így inverz módon az esetleges súlyos szövődmények létrejöttét is egyes esetekben. Néhány esetben megfigyelhető, hogy bizonyos fertőzések idősebb korra tolódnak – amikor az immunrendszer működése már csökken. A demográfiának még abban is lehet szerepe, hogy bizonyos nyomást gyakorol a teljes populáció immunrendszerére, ezáltal arra érzékeny csoportokban váratlan járványokat is eredményezhet.

http://www.plosmedicine.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pmed.1001205