Benralizumab hatásossága és biztonságossága súlyos asztma kezelésében
Az eosionophilia összefügg az asztma súlyosbodásával és a tüdőfunkció romlásával, ami az exacerbációk gyakoriságának növekedéséhez vezet. Kutatók a benralizumab biztonságosságát és hatásosságát értékelték súlyos, kontrollálatlan eosinophil asztmában szenvedő betegeknél.
A benralizumab egy interleukin-5 receptor elleni monoklonális antitest, amely antitest-dependens sejtmediált citotoxicitás által depletálja az eosinophil sejteket.
A kutatók egy randomizált, kettős vak, parallel csoportos, fázis 3 vizsgálatot végeztek 17 ország 374 vizsgálóhelyén. 12 és 75 év közötti, legalább egy éve fennálló asztmában szenvedő betegeket vontak be, akiknek legalább két exacerbációjuk volt magas dózisú inhalációs kortikoszteroid és hosszú hatású béta-agonista (ICS plusz LABA) kezelés mellett.
A betegeket 1:1:1 arányban randomizálták IVRS segítségével 4 hetente vagy 8 hetente adott 30 mg benralizumab adagra vagy placebóra a standard kezelés mellett. A betegeket 2:1 arányban rétegezték az eosinophilszám alapján (legalább 300 sejt/?L és kevesebb mint 300 sejt/?l). A vizsgálat elsődleges végpontja az éves exacerbációs arány volt placebóval összehasonlítva, a fő másodlagos végpontok a FEV1 és a 48. heti asztma tünet pontszám voltak a legalább 300 sejt/?l eosinophilszámú betegek esetén.
2013. szeptember 19. és 2015. március 16. között 2681 beteget vontak be a vizsgálatba, akik közül 1205 beteg felelt meg a beválasztási kritériumoknak és lett randomizálva: 407 beteg placebóra, 400 beteg 4 hetente adott 30 mg benralizumabra és 398 beteg 8 hetente adott 30 mg benralizumabra. A placebócsoportban 267, a 4 heti adagolású csoportban 275 és a 8heti adagolású csoportban 267 beteg esetén volt legalább 300 sejt/?l az eosinophilszám. A placebóval összehasonlítva a 4 hetente és 8 hetente adott benralizumab csökkentette az éves asztma exacerbációs arányt (arányhányados 0,55, illetve 0,49). A vizsgálati készítmény mindkét adagolási rendben jelentősen javította a FEV1 értékeket a 48. hétre (legkisebb négyzetek átlagos különbsége 0,106 liter a 4 heti adagolás esetén, 0,159 liter a 8 heti adagolás esetén).
A placebóval összehasonlítva az asztma tünetei is javultak a 8 hetente adott benralizumab hatására, a 4 hetente alkalmazott adag esetén viszont nem. A leggyakoribb mellékhatás az asztma rosszabbodása volt (105 eset, 13% a benralizumab csoportokban vs 78 eset, 19% a placebo csoportban) és a nasopharyngitis (93 eset, 12% a benralizumab csoportokban vs 47 eset, 12% a placebo csoportban).
Lancet
