Az asztma és a szénanátha összefüggésben van a pszichiátriai zavarok magasabb kockázatával

A kutatás eredményei szerint az allergiás légúti betegségekben szenvedők csaknem 11 százalékánál 15 éven belül pszichiátriai zavar jelentkezett, összehasonlítva azokkal, akiknél nem állt fenn allergiás betegség, és a pszichiátriai zavar gyakorisága csak 6,7 százalék volt.

A kutatás eredményei szerint az allergiás légúti betegségekben szenvedők csaknem 11 százalékánál 15 éven belül pszichiátriai zavar jelentkezett, összehasonlítva azokkal, akiknél nem állt fenn allergiás betegség, és a pszichiátriai zavar gyakorisága csak 6,7 százalék volt, ami 1,66-szoros kockázatnövekedésnek felel meg. Korábbi vizsgálatok már megállapítottak összefüggést allergiás betegségek és pszichiátriai, illetve érzelmi zavarok előfordulása között, ez az első olyan kutatás, ami egyértelműen igazolja a kockázatnövekedést.

Az asztma, az allergiás rhinitis és az atópiás dermatitis a leggyakoribb allergiás betegségek, és tajvani klinikusok figyelmét felkeltette, hogy az ezekben a betegségekben szenvedőknél sokkal gyakoribbak az érzelmi zavarok.

Korábbi vizsgálatok eredményeit áttanulmányozva a kutatók látták, hogy az allergiás betegségek és a pszichiátriai zavarok közötti összefüggés megalapozott, például egy dániai gyermekgyógyászati kutatás alátámasztotta, hogy allergiás betegségben szenvedő gyermekeknél nagyobb a valószínűsége az érzelmi vagy magatartási zavarok kialakulásának.

Ugyanakkor nem minden kutatás támasztja alá ezt az elméletet, egy tajvani vizsgálat például skizofréniában szenvedőknél alacsonyabbnak találta az allergiás rhinitis gyakoriságát.

A kutatók ezért nagyobb betegpopuláción folytattak le egy új vizsgálatot, és átfogó adatbázis-elemzést végeztek, ami 15 éves időtartamot fedett le. 46 647 beteget azonosítottak, akik allergiás betegségben szenvedtek, valamint 139 941 kontrollt. A korábbi vizsgálatoktól eltérően minden korcsoportból vontak be betegeket. A 15 éves időszak végén azt találták, hogy az allergiás betegek 10,8 százalékánál alakult ki pszichiátriai zavar, míg a kontrollcsoportban ez az arány 6,7 százalék volt.

Az adatok mélyrehatóbb elemzése kimutatta, hogy atópiás dermatitis esetében alacsonyabb volt a pszichiátriai betegség kockázata, míg asztma és allergiás rhinitis esetén magasabb volt a kockázat. A kutatócsoport érdekes módon felfedezte, hogy bizonyos asztma elleni gyógyszerek mérsékelték a pszichiátriai zavar kialakulásának valószínűségét.

Az összefüggés hátterében álló potenciális mechanizmusokkal kapcsolatban a gyulladás tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak. A gyulladásos folyamatokról igazolták, hogy összefüggésben vannak különböző pszichiátriai betegségekkel, például a depresszióval és szorongásos zavarokkal. Mivel az allergiás betegségek patomechanizmusa is gyulladásos folyamatokkal van kapcsolatban, feltételezhető, hogy ez hozzájárul a pszichiátriai betegségek kialakulásához.

A kutatók szerint a klinikusoknak célszerű figyelmet fordítani erre a potenciális összefüggésre, és ennek fényében felmérni és monitorozni allergiás betegeik érzelmi és mentális állapotát a későbbi pszichiátriai problémák megelőzése érdekében.