A COPD által okozott halálozás 12 százalékkal emelkedett 15 év alatt

A Lancetben közzétett tanulmány szerint 2015-ben 3,2 millió ember halt meg COPD-ben, ami az 1990-es adathoz viszonyítva 11,6 százalékos emelkedést jelent.

A kutatók ugyanakkor hozzátették, hogy a betegség életkorhoz viszonyított halálozási aránya viszont csökkent, de ezt ellensúlyozza a népesség növekedése és elöregedése.

A fenti időszakban a COPD prevalenciája 44,2 százalékkal emelkedett, míg az életkorhoz viszonyított prevalencia 14,7 százalékkal csökkent.

A COPD fő kockázati tényezői a dohányzás, a légszennyezés, munkahelyi ártalmak, ózon és a passzív dohányzás.

Az elemzés az asztma gyakoriságát is vizsgálta, és megállapította, hogy 2015-ben 400 ezer beteg halálát okozta, ami az 1990-es értékhez viszonyítva 26,7 százalékos csökkenést jelent, az életkorhoz viszonyított halálozás tekintetében pedig 58,8 százalékos volt a csökkenés. Az asztma prevalenciája 12,6 százalékkal nőtt, míg az életkorhoz viszonyított prevalencia 17,7 százalékkal csökkent.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy 2015-ben világszerte a legmagasabb prevalenciával rendelkező krónikus légzőszervi betegség az asztma volt, kétszer akkora esetszámmal, mint a COPD, de a COPD miatti halálozás gyakorisága nyolcszor nagyobb volt.

„A COPD és az asztma jelentős mértékben hozzájárulnak a nem fertőző betegségek által fellépő betegségteherhez. Bár ennek számottevő része megelőzhető vagy kezelhető lenne, ezek a betegségek kevesebb figyelmet kaptak az utóbbi években, összehasonlítva például más jelentős, nem fertőző betegségekkel, mint például a kardiovaszkuláris betegségek, daganatok vagy a diabétesz” – írják a cikk szerzői.

„Véleményünk szerint szükség van az adatgyűjtés standardizálására, a betegség definíciójának és súlyossági felosztásának vonatkozásában minden nem fertőző betegség esetében, de különösen a COPD és az asztma esetében. Ezen kívül új, populáció szintű COPD és asztma meghatározásokra van szükség a probléma pontos nagyságának számszerűsítéséhez, a dohányzással és öregedéssel összefüggő más krónikus betegségek feltérképezéséhez, valamint a környezeti és légszennyezési expozíciók szerepének feltárásához.”