Tizenkétmilliárdos fejlesztés - Egészségünkre!

(MTI-Press) - Magyarország egyetlen népegészségügyi kara - stílszerűen szólva - közvetlen régiója és az ország pulzusán tartja az ujját. A Debreceni Egyetemen működő fakultás nemrég arról számolt be, hogy az elmúlt években lényegesen javultak az észak-alföldi és észak-magyarországi régió halálozási - más nézőpontból: életben maradási - mutatói. A javulás az egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumában megvalósult tizenkétmilliárd forintos fejlesztésnek, az Auguszta programnak is köszönhető.

Magának a népegészségügyi karnak az előzményei a hajdani közegészségtani intézetig nyúlnak vissza. Bár a közegészségtant a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben nem igazán vették komolyan a hallgatók, az oktatása magas színvonalú volt. Egyik professzora, Kertai Pál országos tisztifőorvos is volt, a másik pedig - a sajnos fiatalon közlekedési balesetben elhunyt - Boján Ferenc kormánybiztosként szolgálta a népegészségügyet.

Amikor kissé restelkedve említem a hallgatói véleményt Ádány Róza, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem népegészségügyi karának dékánja előtt, kiderül: általa is tudott jelenségről van szó. Mint mondja, az egyik legnehezebb dolog arról meggyőzni az embereket, hogy egészségük a sikeres megelőzési tevékenység eredménye. Ha valaki beteg volt és meggyógyították, elhiszi, de ha nem betegszik meg, nem ismeri el, hogy a hatékony prevenció miatt maradt egészséges. A szakma ezt prevenciós paradoxonnak nevezi - és együtt él vele.

Jobb körülmények a megelőzésre és gyógyításra

A professzorasszony biztosan nem tartozott a népegészségügyet lenéző hallgatók közé, hiszen több éves sikeres diagnosztikai és egyéb orvosi kutatási pályaív után 1998-ban egyszer csak megjelent publikációi között egy cikk az Európa-konform felsőfokú népegészségügyi oktatás megvalósításáról. Ekkor már ő a Debreceni Egyetemen létrehozott Népegészségügyi Iskola igazgatója, később a megelőző orvostani intézet vezetője, majd a népegészségügyi kar dékánja.

E tevékenység megítélésébe az is belejátszott, hogy az utóbbi harminc-negyven évben koncepcióváltás ment végbe. Korábban a fő ellenség a fertőző betegségek voltak, azok valamilyen formája miatt gyakran következett be a korai (65 éves életkor előtti) halálozás. A közegészségügy feladata ezek visszaszorítása volt - védőoltással, a higiéné javításával, oktatással. Sikerek következtek be e téren, ráadásul minél katonásabb fegyelem uralkodott az adott országban, annál látványosabbak voltak az eredmények. A volt szocialista országok még most is jobban állnak ezen a téren, mint a liberálisabb országokban, ahol egyéni döntés, hogy valaki beoltatja-e magát vagy gyermekét a fertőző betegségek ellen.

Aztán elérkezett az az állapot, amelyben már nem a fertőző betegségek okozták a halálesetek zömét, hanem a szív- és érrendszeri, a daganatos és az emésztőszervi betegségek. Leküzdésük vált a népegészségügy prioritásává: ebből a célból indultak programok szerte Európában, így Magyarországon is. A Debreceni Egyetemen meghirdetett Auguszta programban felvették a harcot többek között a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, az akut szívizominfarktus, a szélütés és az emlőrák okozta korai halálozás ellen.
A program célja az említett betegségeknek az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban mért magas halálozási mutatóinak jelentős csökkentése volt. Megteremtették a megelőzés és a gyógyítás jobb körülményeit: tizenkétmilliárd forintért új épületeket emeltek, a régieket felújították, a legkorszerűbb műszereket és gyógyító eljárásokat telepítették falaik közé.

Nagy különbségek

A beruházás átadása óta a népegészségügyi kar évről évre elemzi a halálozási viszonyokat, amelyek mára jóval kedvezőbb képet mutatnak.

2001-től 2010-ig az észak-alföldi régióban az akut szívinfarktusban elhunyt nők száma 59 százalékkal csökkent. Ugyanez a javulás a férfiak esetében 39 százalékos. Szélütésben 45 százalékkal kevesebb nő és 33 százalékkal kevesebb férfi halt meg 2010-ben, mint 2001-ben. Hasonló javulás figyelhető meg a másik célponti régióban, az észak-magyarországiban is. Ha nem is ekkora, de hasonló a csökkenés a program céljai között felemlített egyéb betegségcsoportokban is.

A népegészségügyi karon végzett vizsgálatok a lakosság egészségi állapotában megfigyelhető egyenlőtlenségekre is kiterjednek.

- Tulajdonképpen a két régió is azért került a projektbe, mert hazánk észak-keleti részén élők egészségi mutatói sokkal rosszabbak, mint a gazdaságilag jobb körülmények között élő dunántúliaké vagy fővárosiakéi - magyarázza Ádány Róza professzorasszony. - Hasonló különbség figyelhető meg Pest hetedik és nyolcadik, illetve Buda első és második kerülete között. De még nagyobb különbség mutatkozik a sokszorosan hátrányos helyzetű, jellemzően cigányok lakta területek lakosságának mutatói és a magyar átlag között. A két régióban élő cigányság egészségügyi állapota katasztrofális, aminek hátterében egészségmagatartási tényezők állnak. Hetven százalékuk dohányzik, orvos ritkán látja őket, szűrővizsgálatokon nagy többségük nem vesz részt. Mindez alacsony iskolázottságukból és rossz anyagi helyzetükből, a körükben igen magas arányú munkanélküliségből fakad. Az általunk végzett felmérések elkészítésében segítőkészek voltak, sokat segítettek ebben a helyi cigány önkormányzatok is.

Nemzetközi elismerés

A debreceniek munkájára nemzetközi viszonylatban is hamar felfigyeltek.
Ennek legújabb eredménye, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO nemrég együttműködési központjának nevezte ki a népegészségügyi kar megelőző orvostani intézetét a társadalmi sebezhetőség és egészség területén. (folyt.)

A kitüntető és újabb feladatokat hozó kinevezés átadásakor Jakab Zsuzsa, a WHO európai regionális irodájának igazgatója többek között elmondta: a szervezet a kinevezéssel elismeri az intézet nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tudományos munkáját, több éves múltra visszatekintő hozzájárulását az egészségfejlesztés, a népegészségügy és a hátrányos helyzetű lakossági csoportok, különös tekintettel a roma lakosság egészségi állapotának javítását célzó tudományos kutatások fejlődéséhez.

- Mi lesz az új feladatuk a kinevezés után?

- Szorosan kapcsolódik a megkezdett munkához - mutat rá a dékán. - A WHO ugyanis 2020-ig szóló programjának fontos eleme a romák és más hátrányos csoportok egészségének javítása. Mint együttműködési központ kutatásokat végzünk a cigányok egészségállapotának és az azt meghatározó tényezőknek a méltányos és összehasonlító jellemzése érdekében, gyűjtjük az e csoportokkal kapcsolatos tudományos evidenciákat és hatékony gyakorlatokat, foglalkozunk elemzésükkel és terjesztésükkel. Az EU-tagállamok döntéshozóinak szakmai rendezvényeket, képzéseket szervezünk. Az első ilyet ősszel Debrecenben szervezzük, ahol 13 ország vezető egészségpolitikusai gyűlnek össze.

- A tizenöt év, amely a népegészségügyi iskola létrehozása óta eltelt, összehasonlíthatatlan fejlődést hozott az oktatás, a kutatás és a szervezés területén. Mi az, amelyben még előbbre kellene lépni?

- Az iskola épülete volt az első, amelyet az egykori huszár-, majd szovjet katonai laktanya területén, a későbbi egyetemi campuson átadtak. Még állt a laktanya területének központjában a téglából kirakott, vakolt és vörösre meszelt, három méter magas vörös csillag, amely mellett amerikai vendégeink fényképezkedtek. Aztán új épületet kapott a népegészségügyi kar is. Ugyanakkor utóbbinak néhány tanszéke, például a magatartáskutató intézet méltatlan körülmények között működik. Talán az Auguszta program eredményei arra is jók lesznek, hogy vezetőinkben tudatosuljon: a jó népegészségügy fontos gazdasági tényező is, érdemes a támogatásra.