Új szakrendelői szabályozás: rugalmasabb időpontfoglalás és nagyobb betegáramlás

A járóbeteg-szakellátás átalakulása új fejezethez érkezett: a Belügyminisztérium jogszabály-módosítási javaslata értelmében a szakrendelők többé nem korlátozhatják a betegellátást kizárólag saját területi ellátási kötelezettségükre. A változtatások célja az ellátáshoz való gyorsabb és egyenlőbb hozzáférés biztosítása, valamint a várólisták csökkentése. De vajon a reform valóban javítja a rendszer hatékonyságát, vagy újabb kihívásokat generál az egészségügyi intézmények számára?

Országos betegfogadás: megszűnik a beutalókhoz kötött szakrendelői ellátás

A módosítás értelmében a szakrendelők kötelesek fogadni az ország bármely részéről érkező pácienseket, amennyiben rendelkezésre áll szabad időpont. Ez azt jelenti, hogy a betegek immár nemcsak a lakóhelyük szerinti ellátóhoz jelentkezhetnek be, hanem szabadon választhatnak a digitális időpontfoglaló rendszerben elérhető helyek közül. Például egy érdi lakos, akinek beutalója van endokrinológiai vizsgálatra, dönthet úgy, hogy nem helyben, hanem akár a fővárosi Szent Imre Kórházban vagy a Semmelweis Egyetemen veszi igénybe a szolgáltatást.

Digitális időpontfoglalás: új rendszerben zajlik az előjegyzés

A javaslat másik kulcsfontosságú eleme, hogy a járóbeteg-szakrendelőknek a nem sürgősségi ellátások esetében minden szabad időpontot elérhetővé kell tenniük az EgészségAblak és az 1812 Egészségvonal online foglalási rendszereiben. Az időpontok egy része továbbra is fenntartható kontrollvizsgálatokra, valamint a szakrendelő saját szakorvosai és területi háziorvosai számára, de a fennmaradó kapacitásokat nyilvánosan kell meghirdetni.

Fontos újítás, hogy egy beutalóval akár több intézménybe is lehet időpontot foglalni, viszont amint a beteg megkapja az ellátást valamelyik helyszínen, a többi időpontja automatikusan törlődik. Ezzel a szabályozás a duplikált időpontfoglalásokból adódó torlódásokat igyekszik kiküszöbölni.

Többletfinanszírozás a diagnosztikai vizsgálatokra

A jogszabályi változásokkal párhuzamosan a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok finanszírozási kerete is növekszik. Azok a szolgáltatók, amelyek teljesítik az előírt feltételeket, többletforráshoz jutnak – a rendelettervezet 7,5 milliárd forintos finanszírozási növekedést irányoz elő. Ezzel a cél az, hogy csökkenjenek az MRI, CT és ultrahangvizsgálatokra vonatkozó hosszú várólisták, amelyek jelenleg jelentős problémát jelentenek a rendszerben.

A szakrendelők aggályai: eltűnhetnek a hagyományos időpontfoglalási lehetőségek?

Bár a reform célja az ellátási egyenlőtlenségek csökkentése, a szakrendelők vezetői részéről több aggály is felmerült. Különösen attól tartanak, hogy a hagyományos, személyes vagy telefonos előjegyzési rendszerek fokozatosan háttérbe szorulhatnak, ami problémát jelenthet az idősebb vagy digitális eszközökkel kevésbé jártas betegek számára.

A Belügyminisztérium ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "az új foglalási lehetőségek nem korlátozzák, hanem kiegészítik a meglévő rendszereket", vagyis a jelenlegi szakrendelői előjegyzési lehetőségek továbbra is elérhetők maradnak.

Egyenlőtlen terhelés a szakrendelőkben: adatok a jelenlegi helyzetről

A Medicina2000 járóbeteg-szakellátási konferencián Kőrösi László, a NEAK főigazgató-helyettese statisztikai adatokat mutatott be a szakrendelők leterheltségéről. Az adatok alapján az ellátás egyenlőtlenül oszlik meg: bár a rendelések hivatalosan 8 és 16 óra között zajlanak, a legtöbb beteg reggel 7 és délután 2 óra között kap ellátást. Ezután a betegforgalom jelentősen visszaesik.

A szakorvosok óránként átlagosan három beteget látnak el, de az egyes szakrendelések között jelentős különbségek vannak. Például:

- Szemészet: óránként átlagosan 3 beteg
- Röntgendiagnosztika: óránként akár 6 beteg

Hosszabb várakozási idők és növekvő elégedetlenség a betegek körében

A várakozási idők hosszabbodása miatt az elégedetlenség is növekszik. Egy 2023 végére elkészült betegelégedettségi elemzés szerint az egészségügyi ellátásra vonatkozó negatív online kommentek 70%-a a várólistákra, a hosszú várakozási időkre vagy az orvoshiányra panaszkodik. Ez a szám 2015-ben még csak 40% volt, ami egyértelműen mutatja a helyzet romlását.

A Medicina2000 Szakellátási Szövetség adatai is alátámasztják ezt a tendenciát. A 2019 és 2023 közötti időszakban az átlagos várakozási idő csaknem egy héttel nőtt, de egyes szakrendeléseknél akár három héttel is meghosszabbodott a bejutási idő. Egyes kiemelt területeken pedig akár több hónapos várakozásra is szükség lehet:

- Kardiológia
- Endokrinológia
- Diabetológia
- Ultrahangvizsgálatok

Összegzés: hatékonyabb rendszer vagy újabb akadályok?

A szakrendelők területi kötöttségeinek eltörlése és a digitális időpontfoglalás kötelezővé tétele elméletben növelheti az ellátás rugalmasságát és csökkentheti a várólistákat. Ugyanakkor az intézkedés sikere attól függ, hogy a szakrendelők hogyan tudják kezelni a betegáramlás növekedését, valamint hogy az új foglalási rendszer valóban egyenletesebben osztja-e el a leterheltséget. 

A szakmai szervezetek egy része pozitív lépésként értékeli a változást, mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ellátórendszer kapacitásproblémáira önmagában ez nem jelent megoldást. A következő hónapokban derül ki, hogy a módosítások valóban hatékonyabb betegellátást eredményeznek-e, vagy újabb kihívásokat teremtenek az egészségügyi szakemberek számára.