Több pénz jut a magyar egészségügy egyes területeire
A jövő évi költségvetésben 191 milliárd forinttal több jut az ágazatra, a megemelt összegből többek között folytatják az Egészséges Budapest program kórházfejlesztéseit, növelik a rezidensek ösztöndíjait, megerősítik a háziorvosi ellátást, és jövő novembertől újabb nyolc százalékkal emelik az egészségügyi dolgozók bérét.
Az országgyűlés a 2017. évi C. törvényben határozott Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről. Az adatok szerint idén mintegy 191 milliárd forinttal több pénz kerül az egészségügybe, melyet fejlesztésre vagy béremelésre lehet fordítani. Ebből a keretből folytatnák az Egészséges Budapest programot, növelnék a praxispénzeket, illetve folytatnák az egészségügyi dolgozók béremelését.
Egészséges Budapest program
Az egészséges Budapest program célul a kórházfejlesztéseket és a fekvőbeteg-ellátás korszerűsítését célozta. Az egyesített centrumkórházak közül már fel is állt néhány, ilyen az egyesített Szent István-, Szent László- és Merényi Gusztáv Kórház, melyek, kiegészülve a Heim Pál Gyermekkórházzal, együtt alkotják a Dél-pesti Centrumkórházat. További három centrumkórház kiépítése és fejlesztése van folyamatban: az észak-pesti régióban (a Honvédkórház vezetésével), a dél-budai régióban (a Szent Imre Kórházzal) és az észak-budai régióban (a Szent János Kórházzal) terveznek fejlesztéseket előmozdítani. Ezen felül a XI. kerületben, a Dobogó városrészben épül egy tömbkórház, melybe döntően a Semmelweis Egyetem klinikái költözhetnek be. Átalakításban van a Kútvölgyi Tömb és a közelében fekvő épületek, amelyeket majd a Szent János Kórház osztályai és kapacitásai örökölhetnek.
Tovább halmozódnak a kórházak adóssághegyei
Fél év alatt, azaz június végére közel 35 milliárdra duzzadt a magyar kórházak adósságállománya. A júniusi növekmény a Magyar Államkincstár adatai szerint 1,4 milliárd forint volt. A helyzeten sürgősen változtatni kell, már a Magyar Nemzeti Bank egyik tanulmányában azt állítják: a lakosság rossz egészségi állapota a gazdaság teljesítőképességét veszélyezteti. De az állam ennek ellenére sem így tervezte a jövő évi költségvetést.
Az intézmények a tavalyi 45 milliós konszolidáció után 15 milliárdos tartozással indították az évet, így a 20 milliárdos idei plusz első ránézésre a már megszokott, átlagosan havi 3,3 milliárdos növekedést takar.
Viszont az adósságállomány szerkezete már negatív tendenciát tükröz a fizetési hajlandóságot illetően: míg az adósságrendezés után, a december végén fennmaradt 15 milliárdnyi tartozás 20 százaléka tartozott a több mint két hónapja lejárt fizetési határidejű számlák közé, az első félév alatt ez az arány ütemesen növekedve június végére 40 százalék közelébe ért, a 35 milliárdból 13,5 milliárdnyi leszállított termékért már több mint két hónapja fizetni kellett volna a kórházaknak. A 30-60 napja lejárt számlákkal együtt ez közel 21 milliárd forintot tesz ki. A maradék 13 milliárd forint, ami a tartozásállomány 39 százaléka, fizetési határidején "csupán" 30 nappal voltak túl az intézmények június végére.
Június végére 11 kórházban nőtt jócskán túl az adósság 1 milliárd forint fölé, a konszolidáció után nulla forint tartozással induló és az első három hónapban mindössze 8 milliót felhalmozó Honvédkórházban a második negyedév megnyomta ceruzát, június végén ugyanis már közel 900 milliós adóssággal zártak.
Júniusban az adósságfelhalmozás havi győztese a Debreceni Egyetem volt, ahol egy hónap alatt 354 milliónyi számlát görgettek tovább fizetés nélkül, a Honvédkórházban 343 millió forint volt a havi növekedés, míg a Pécsi Tudományegyetemen a már meglévő lejárt tartozások mellett további 251 millió forintra nem találtak fedezetet.
A probléma valós okára - jelesül arra -, hogy a fekvőbeteg ellátórendszerben végzett kezelések, ellátások árát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül (NEAK) az állam nem a valós értékén finanszírozza, így a veszteséges ellátások végzői, illetve azok az intézmények, amelyek portfóliójában dominálnak az alulfinanszírozott terápiák, mindenképpen adósságot generálnak, illetve, hogy összességében is szűkebb büdzséből gazdálkodnak a kórházak a kelleténél, csak az MNB nemrégiben megjelent tanulmánya pedzegeti. Az ország versenyképességének javítását célzó elemzés készítői ugyanis hangsúlyos szerepet szántak az egészségügynek, mondván, a lakosság egészségi állapota immár a gazdaság teljesítőképességét veszélyezteti.
napi.hu