Több mint száz helyen szüntetnék meg a háziorvosi ügyeletet

Az újabb egészségügyi átalakításra készülő kormányzat a háziorvosi ügyeleti rendszert sem hagyná érintetlenül. Ahogy arról már írtunk – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bízná a feladat megszervezését. Ennek az átalakításnak a részletei derülnek ki a Népszava birtokába került OMSZ-koncepcióból.

A tervek szerint a jövőben országosan 81 járásnak lenne 102 ügyeleti központja, a mostani csaknem 300 helyett. Ebből 21 csak gyermek, 21 csak felnőtt ellátóhely, és 60 vegyes, felnőtteket és gyermeket is fogadó lenne. Megyénként 3-4 úgynevezett Járási Sürgősségi Alapellátási Központ működne. Több megyében a mostani csaknem tucatnyi orvosi ügyeleti pontból néhány maradna. A koncepció bírálói szerint mindez főként az aprófalvas megyékben komoly betegbiztonsági kockázatot is jelenthet. Az új rendben a háziorvos nyolctól délután négyig a rendelőjében dolgozna, négytől este tízig, illetve hétvégén és ünnepnapokon beosztható lenne a járási egészségközpontba ügyelni. A tervezet készítői úgy becsülték, hogy járásonként 1,5-2 hétköznapi délutános műszak jutna egy-egy háziorvosra. Bár a javaslat szövegéből ez nem egyértelmű, az úgy is olvasható, hogy este tízig a járási központba beosztott háziorvost nemcsak sürgős esetben, hanem normál panaszokkal is föl lehetne keresni. Egyes szakértők szerint már az is kétséges, hogy lesz-e háziorvos, aki vállal ilyen ügyeletet. A háziorvosok átlagéletkora évről-évre nő. Mostanra körülbelül ezren vannak olyanok, akik elmúltak 70 évesek. Az elöregedett háziorvosi kar nehezen vállalkozik ügyleti ellátásra. Este tíz után, a teljes ügyeleti időben pedig „az Országos Mentőszolgálat diszpécserközpontja osztályozza a feladatokat és jelzi a háziorvos számára a helyszínre vonulási igényt”. Hogy ez utóbbi mondatot pontosan hogyan kell érteni – a beteghívására megy a mentő, és erről tájékoztatja a háziorvost, vagy az OMSZ csak fogadja a hívást és utasítja a háziorvost – a szakmai szervezetek is csak találgatják.

A került koncepció már nem tartja szükségesnek, hogy az ország valamennyi járásában működjön az alapellátási ügyelet. Ám ahol marad ilyen pont, ott az adott járás háziorvosai, saját asszisztenciájukkal fogadnák az ügyeleti helyszínen a betegeket. Este tíz után másnap reggel nyolcig a sürgősségi feladatokat orvos, mentőtiszt, vagy diplomás, úgynevezett kiterjesztett hatáskörű ápoló végezné, akiknek a munkáját további ápoló és gépkocsivezető is segítené. Szükség esetén helyszínen is látnának el betegeket. Eddig 40 ezer lakosra jutott egy orvos, ha a terv megvalósul, úgy a jövőben hétköznaponként 90 ezernek, hétvégén 60 ezernek lenne egy felsőfokú végzettségű ellátója.