Szakdolgozói béremelés, egészségügyi átalakítás
Pintér Sándor egészségügyért (is) felelős belügyminiszter előterjesztésében több fontos területet érintő változtatási javaslat is szerepel.
Az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztést a Medical Online ismertette. Eszerint nincs szükség a tervezet társadalmi egyeztetésére, mert „sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.
Kórházi struktúrát érintő változások
Az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz és a munkaszerződések népegészségügyi prevenciós és központi ügyeleti feladatokkal.
Az államtitkárság azt célozza, hogy állami intézményekben csak szolgálati jogviszony keretében vagy esetleg önkéntes segítőként dolgozzanak a szakemberek, így a közreműködő foglalkoztatási formát kivezetik 2024. január 1-ig.
Szigorúbb és egységes látogatási szabályok jelennének meg, amelyek korlátozhatják a látogatási időt és a látogatók számát. A látogatási időn kívül egy a beteg által választott ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó beteget, aki így tehermentesítheti az ápoló személyzetet is. A szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik.
Szakdolgozói bérek emelése, orvosi bérek differenciálása 2023-tól
Az előterjesztés a szakdolgozói bérek emelésére tesz javaslatot 2023. január 1-től. A béremelés mértékét az orvosi és szakdolgozói bérarányok mentén tervezik, amely jelenleg 27%-os, ezt emelnék 30,73% ill. 46,7%-ra az ápolók besorolásától függően. A pótlékok közül megszűnne a képesítési-, a cím- és az idegen nyelvi pótlék.
Változások az alapellátásban
A körzethatárok kijelölésének és változtatásának joga az önkormányzatok helyett az OKFŐ-nél lesz. Az általuk kialakított új körzethatárokhoz igazítanák a védőnői szolgálatok ellátási területét is, és a védőnők a városi kórházak alkalmazottai lennének.
A Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 102 helyen tervez ügyeletet kialakítani. Ezek elsősorban a kórházak sürgősségi betegellátó egységei mellé települnének. A tervek szerint a háziorvos hétköznapokon 8-16 óra között saját rendelőjében látná el a betegeket, délután 16-22 óra, illetve hétvégén és ünnepnapokon 8-14 óra között ügyeletet látna el a járási szakrendelőben. Az ezen kívüli idősávokban biztosítaná az orvosi ügyeletet az OMSZ. A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át.
Az előterjesztésben célul tűzték ki az állami fejlesztésű MiniHIS „minél nagyobb mértékű térnyerését”. Az alapellátó háziorvosok ingyenesen jutnának a szoftverhez.
2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat a háziorvosok és az üzemorvosok is végezhetnék. A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.
Rendelőintézetek államosítása
2023. július 1-jétől államosítanák a járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító kórházak telephelyeként olvadnának be. Az előterjesztő szerint a változás pozitív következménye lehet, hogy a kórházi dolgozók könnyebben bevonhatók a szakrendelői ellátásba.
Szakápolási központok
A tartós ápolási ágyakat átvenné a szociális tárca az erre jutó NEAK finanszírozással együtt. A dolgozókra az átszervezés után már nem az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, hanem a közalkalmazotti törvény vonatkozna, de a fizetésük nem csökkenhet.
Nemzeti laborhálózat
2023. március 1-jétől a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné országosan 81 laboratóriumban az egyetemi laborok mellett. Egységesítenék a gépparkot, és központi közbeszerzéssel szereznék be a reagenseket. Az EESZT-n belül létrejönne az Ágazati Labor Információs Rendszer (ÁLR).
