Strasbourg elé került az egészségügyi dolgozók titkos megfigyelése

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta és elkezdi tárgyalni azt, hogy Magyarországon az államigazgatásban bárkit meg lehet figyelni titkosszolgálati eszközökkel. Ezt egy 2010-es törvény tette lehetővé, amelynek a hatályát 2021-ben kiterjesztették - hangzott el a Klubrádió Esti Gyors című műsorában. 

Szelényi Zoltán traumatológus főorvos, az MSZP független tanácsadója elmondta, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény ezt a lehetőséget rejtett módon, nem betű szerint tartalmazza, hanem utal a rendőrségi szolgálati jogviszony-törvényre, ahol, a rendőrségnél ez indokolt is lehet ez az úgynevezett megbízhatósági eljárásnak, hiszen a rendvédelemben dolgozók az állambiztonság szempontjából minden bizonnyal fontosabbak, mint az egészségügyi dolgozók.

A szolgálati jogviszony-törvény sok szempontból hátrányosan érintette az egészségügyben dolgozókat, tartalmazta a vezényelhetőséget, korlátozta a fizetett szabadságot, és aki továbbra is a közfinanszírozott egészségügyben akart dolgozni, annak ezt gyakorlatilag kötelezően alá kellett írnia, különben elvesztette az állását. Ily módon, aki aláírta ezt a szerződést, az akaratlanul is hozzájárult, hogy megfigyelhessék. Ezt annyira sérelmesnek tartja, hogy akkor az Alkotmánybírósághoz fordult, hiszen arról van szó, hogy évente három alkalommal előzetes figyelmeztetés nélkül titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhetők az egészségügyi dolgozók. Úgy véli, a munkájukkal kapcsolatban minden információ kinyerhető titkosszolgálati akciók nélkül. Ez indokolatlan és félelemkeltő azon túl, hogy a személyes adatok védelméhez és magánélethez fűződő jogot is sérti. A belügyminiszter engedélye elég ehhez a megfigyeléshez – jelezte.