Rendkívüli nagygyűlést tart szeptemberben a Magyar Orvosi Kamara

    Éger István elmondta: a nagygyűlés célja a "félbeszakad tárgyalások folytatása" a kormánnyal és "gyors, eredményes lezárása".
    A szeptemberi nagygyűlésre meghívást kap három tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség - közölte.

    A MOK követelései között szerepel a 900 ezer forintos, egységesen kötelező kezdő minimális alapbér a közfinanszírozott egészségügyi ellátás valamennyi szakorvosának, fogorvosának a munkaviszony típusától függetlenül - mondta.
    A kamara elnöke kitért arra: a legutóbbi parlamenti választásokat megelőző korszak "termékeny és kommunikatív időszak volt aláírt eredményekkel", de a 2018 áprilisa óta eltelt időszakot az "elvesztegetett idő és a csalódottság" szavakkal jellemezhető.
    A kormány határozott ígéretet tett arra, hogy a 2018-as választásokat követően folytatódik az orvosok bérének felzárkóztatása. 2019 elején intenzív tárgyalás indult, elkészült egy "ígéretes megállapodás tervezete" is, amelyből azonban "nem lett semmi" - közölte Éger István.
    "Ez nagyon nagy csalódást és becsapottságérzést okozott" az orvostársadalomban - fogalmazott.
    Éger István örvendetesnek nevezte a szakdolgozói béremelés megkezdését, amelyet a MOK "150 százalékig támogatott".
    E folyamat eredményeként "például egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező felsőfokú végzettségű ápoló átlagkeresete 2022 januárjától 690 ezer forintra ugrik" - idézte az egészségügyért felelős államtitkárt. Ugyanakkor egy nyugdíj előtt álló, több szakvizsgás szakorvos hivatalos bruttó alapbére jelenleg 565 ezer forint.
    Úgy fogalmazott: "örvendetes, hogy a szakdolgozók lassan európai bérszintre kerülnek, de megengedhetetlen", hogy az orvosok béremeléséről "nemhogy konkrét tárgyalás nincsen, de még csak utalás sem arra, hogy változna" a helyzetük.
    Mindezek következtében nem tudják megszűntetni a paraszolvenciát, ami alapvetően akadályozza színvonalas szakorvosképzést - mondta Éger István.
    A MOK elnöke követeléseik között említette, hogy szüntessék meg a nyugdíjas korú, az egészségügyben dolgozó munkavállalókat sújtó diszkriminációt.
    "Az mégiscsak disznóság, hogy (...) ma egy három műszakban, betegágy mellett  dolgozó (...) nővértől kétszer annyi közterhet szed be" az állam,  mint attól a nyugdíjastól, aki mondjuk egy irodában dolgozik - tette hozzá.
    Közölte: a kormánynak el kell döntenie, hogy orvosokkal vagy orvosi képzettséggel nem rendelkezőkkel akarja-e gyógyíttatni a jövőben a magyar embereket.

    Elvárják továbbá, hogy a kormány rendszeresen és szigorúan ellenőrizze a szakmai minimumfeltételek, a munkaerő és a tárgyi feltételek meglétét az egészségügyi intézményekben.
    Tarthatatlan, hogy az erre felruházott hatóságok jogkörét nullára csökkentették, és ellenőrzés "vagy nincs, vagy szemet huny" - tette hozzá a kamara elnöke.