Még nem dőlt el, bevezetik-e a kötelező szűrővizsgálatokat

Az önkéntes szűrés lehetősége régóta adott, most azonban felvetődött, hogy kötelezően előírja a kormány: bizonyos korosztályoknak rákszűrésre kell járniuk. A részletek nincsenek még kidolgozva, ahhoz azonban, hogy január elsejétől egyáltalán életbe léptethessék az új rendszert, sok mindent kellene előkészíteni, és az onkológiai ellátást is rendbe kéne tenni. A tervek ellen sokan tiltakoznak és a törvénymódosítás visszavonását követelik.

A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott – tájékoztatta a lapot a Belügyminisztérium, miután azzal keresték meg a tárcát, pontosan hogyan fognak zajlani azok a kötelező rákszűrések január elsejétől. A június 9-ei önkormányzati és európai parlamenti választás másnapján ugyanis a kormány előterjesztett, majd pár nappal később az Országgyűlés meg is szavazott egy olyan salátatörvényt, amelyben szerepel, hogy Pintér Sándor egészségügyért is felelős miniszternek lehetősége van arra, hogy jövő év elejétől a 18 év feletti korosztály egy részének kötelezően előírttá tegyen eddig csak ajánlott szűréseket.

Az emlő-, a méhnyak-, valamint a vastagbélrák szűrésének szükségességéről már legalább két évtizede beszél a szakma. 2016-ban például az ÁNTSZ (amely 2018-ban lett Müller Cecília vezetésével Nemzeti Népegészségügyi Központ, majd 2023-ban Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) is foglalkozott a népegészségügyi szűrésekkel, és már akkor is kifejezetten ezt a három szűrést említették.Kötelező szűrésről a kormány oldalán júliusban megjelent stratégia sem szól, csupán annyit írtak, hogy mindegyik szűrésnem esetében cél a nemzetközi ajánlás szerinti legalább 70 százalékos részvételi arány elérése. Ez eddig az önkéntes szűrésekkel nem teljesült. A legrosszabb a helyzet a vastagbélrákszűréseknél, de a mammográfián való részvétel is alacsonyabb az uniós átlagnál. Egyedül méhnyakrákszűrésben teljesítünk jól, de itt is a kívánt 70 százalék alatt vagyunk.