Lassan terjed az EESZT a hazai ellátásban

A kezdeti zökkenők, bosszankodások és máig ható informatikai nehézségek ellenére szép lassan teret hódít az EESZT a hazai ellátásban. A patikák százszázalékosan, a fekvőbeteg szakellátók gyakorlatilag teljes körben, míg a járóbeteg szakellátók és az alapellátók közel 90 százalékos arányban csatlakoztak, tudta meg a Weborvos az ÁEEK Elektronikus Egészségügy Fejlesztésért Felelős Főigazgatóságától. A kórházakban, szakrendelőkben valamivel alacsonyabb felhasználási arány tapasztalható, de a növekedés folyamatos, állítja a kórházfenntartó, amely folyamatosan monitorozza az EESZT-aktitvitás alakulását.

A felírt receptek több mint 60 százaléka immár a Téren keresztül rendelt e-recept, jelentős része az alapellátásból származik. A szakellátás vényírási mutatóit vizsgálva az látható, hogy az önálló szakrendelők esetében is egyre magasabb a receptírási hajlandóság – arányra vonatkozó információt azonban nem kaptunk. Soha nem lesz százszázalékos az e-recept használata, hiszen mintegy 20 százalék mindig kézi felírással fog keletkezni, ilyen például a pro familia, a betegágy melletti rendelvény. A maradék 10-20 százaléknyi recept „felzárkóztatása” pedig még időbe telik.

A folyamatos mérések azt mutatják, hogy az alapellátásban az EESZT lekérdezések száma az ellátási eseményekhez viszonyítva 20 százalékos, azaz átlagosan minden ötödik orvos-beteg találkozásnál kérdeznek le dokumentumot az ellátók.

A kórházfenntartó tapasztalatai szerint megfigyelhető, hogy ha egy megyei kórházban jól működik az adatfelküldési oldal az orvosok részéről, akkor a környék további ellátóintézményeiben megnő a lekérdező orvosok aktivitása, és ezzel együtt az adat-visszatöltési arány is emelkedik – tehát mindenképpen jó hatással van az EESZT-használatra egy-egy nagy ellátó aktivitása. Vidéken ennek nyilván nagy a jelentősége, hiszen a távolság miatt az utazással töltött idő és az erre fordított pénz számottevő lehet, ezért ha a háziorvos sok releváns információt lát a Térben, azzal a beteg és az ellátórendszer is spórolhat.

A további, használatban megmutatkozó különbségek ugyanakkor nem területi, sőt, még csak nem is életkori alapon jelentkeznek. Számos olyan idősebb orvos van, aki magas digitális műveltséggel rendelkezik, míg a fiatalabbak között is előfordulnak olyanok, akiket – ahogy finoman fogalmaz az ÁEEK – “kihívás ebbe az irányba terelni”. Ennek oka lehet, hogy már megszokták a jól bevált analóg módszereket, vagy alapvetően az új dolgokra való áttérést tartják problémásnak. Szintén különbségek figyelhetők meg az egyes alkalmazások használatában, ami leginkább attól függ, hogy a rendszerszállító (közel száz cég van) mennyire tudott felhasználóbarát megoldásokat kidolgozni az adott ellátó számára.

Az EESZT a használat szempontjából aszimmetrikus rendszer. Törvényi kötelezettsége az egészségügyi intézményeknek és az abban dolgozóknak az e-receptek, beutalók, leletek, ellátási dokumentumok feltöltése. Ugyanez vonatkozik az e-profil adatokkal való feltöltésére is. A másik oldal, a lekérdezés/letöltés viszont nem kötelező, azaz minden esetben a kezelőorvos személyes döntése, hogy felhasználja-e az EESZT-ből nyerhető információkat a diagnózis felállításához, terápiás döntéseihez. Nyilván fontos, hogy egyre szélesebb orvosi körben elterjedjen a gyakorlat, ám ehhez szükség van a gyógyítók attitűdváltására is.

Az ÁEEK szerint egyre szélesedik a felhasználói kör, fokozatosan javuló tendencia mutatkozik a felhasználásban. Fontosnak tartják, hogy – mint minden új rendszer bevezetésénél – a fokozatosság elve érvényesüljön, hiszen időbe telik, amíg automatizmussá válik a Tér használata akár a feltöltésekben, akár a lekérdezésekben.

A közel száz rendszerszállító cég, a felhasználók és az ÁEEK között állandó a kapcsolat, így azonnali visszajelzéseket kap a fenntartó az esetleges problémákról, amiket fokozatosan javít, amennyiben a rendszer részéről mutatkozik hiba. A Tér lehetővé teszi például egy olyan felület létrehozását, ahol az asszisztencia előkészítheti az orvos számára a recepteket, hogy azokat neki csak alá kelljen írnia és felküldenie a Térbe. Az ilyen megoldásokat a helyi rendszerszállítók az egyéni igények alapján el tudják készíteni, hívták fel a figyelmet egy sokszor kifogásolt helyzet megoldására.

A korábbi tervekkel ellentétben nem kell minden magánegészségügyi szolgálatónak csatlakoznia 2018. november elsejéig az EESZT-hez, csak azoknak, amelyeknek a Központi Implantátumregiszterbe, valamint a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe kell adatot szolgáltatniuk. A csatlakozási folyamatban az ÁEEK EESZT Üzemeltetési és Fenntartási Főosztálya támogatást nyújt a csatlakozásra kötelezett intézményeknek. A folyamatról itt tájékozódhatnak az érintett szolgáltatók.”