Tízezer lakosra hatnál kevesebb háziorvos jut
Egy alapellátásban dolgozó orvos napi 50 beteget látott el a praxisában.
Tovább csökkent tavaly a háziorvosok száma Magyarországon. Összesen 5601 háziorvos praktizált 2023-ban, így tízezer lakosra átlagosan 5,8 háziorvos, illetve házi gyermekorvos jutott, 2022-ben még hat orvos gyógyított ugyanennyi pácienst, ismerteti a statisztikai hivatal adataiból az economx.hu.
Egy háziorvos vagy házi gyermekorvos 2023-ban átlagosan 12 679 esetet látott el, ami az egy évvel korábbi értéket 0,3 százalékkal haladta meg. Az ellátottság területi szintű mutatója 4,8 és 7 tízezrelék között mozgott, Pest vármegyében volt a legalacsonyabb, Baranyában a legmagasabb. 2022-höz képest Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt javulás, a többi vármegyében stagnált vagy csökkent a tízezer főre jutó praktizáló háziorvosok száma.
A vármegyék többségében az egy háziorvosra jutó betegforgalom 13‒16 ezer főt tett ki, kivéve Budapestet, ahol alig érte el a 9 ezret – írja a tanulmány.
A megelőző évhez képest minden vármegyében stagnált vagy legfeljebb 1–2 százalékkal változott a betegforgalom, a legnagyobb betegforgalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye háziorvosai bonyolították le.
Nem jó hír, hogy csökken az alapellátó orvosok száma, mert a lakosság egyre betegesebb. Mint ahogy azt a KSH adatai is tükrözik, a 18 év alattiak között 2021 és 2023 között a betegségek gyakorisága túlnyomóan növekvő tendenciát mutatott. Az egészségügyi problémák emelkedésének mértéke 10–20 százalék között mozog. Hét betegségcsoport esetében csupán kettőben, a deformáló hátgerinc-elváltozások és az asztma esetén nem érte el a betegszám emelkedése a 10-20 százalékos szintet, esetszám csökkenést pedig egyedül az atópiás ekcéma esetén mértek.
Általában a fiatal fiú betegek vannak többen a regisztrált betegek között: a felszívódási zavarok, az ízületi gyulladások és a vashiányos anémia betegségei esetében pedig a lányok érintettsége magasabb. A mentális és viselkedészavarok, az asztma, valamint a magas vérnyomás szintén a fiúkat sújtotta nagyobb mértékben.
A háziorvosi morbiditási adatok szerint a gyermekek egészségi állapota – a felnőttekéhez hasonlóan – szintén az Alföldön és a Dél-Dunántúlon volt a legkedvezőtlenebb.
Tavaly a 16 éves és annál idősebb lakosság 46 százaléka, - a nők 50, a férfiak 41 százaléka számolt be krónikus betegségről, hosszan tartó egészségi problémáról. A nők közül majdnem minden korcsoportban többen küzdöttek egészségi problémával, egyedül csak a 35–44 évesek között volt magasabb a beteg férfiak aránya, ott is csak mindössze 0,2 százalékponttal.
2023-ban a 19 évesek és az idősebbek körében továbbra is a magas vérnyomás és a gerincbántalmak voltak a leggyakoribb krónikus betegségek.
economx
