Felmérés a szakorvosi járóbetegellátás minőségéről a betegek szemével

Felmérés

Felnőtt lakossági célcsoportban (akik az elmúlt 6 hónapban részesült valamilyen szakorvosi ellátásban) 1000 fős online kérdőíves, empirikus kutatást végeztek.

A minta nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján a felnőtt lakosság azon részét reprezentálta, akik szakorvosi ellátásban részesültek. (Az esetleges eltérések a mintában utólagos súlyozással lettek korrigálva). Az adatfelvétel időpontja 2022. november volt.
A megkérdezettek az utolsó járóbeteg-ellátásukat értékelték, ami a kérdések feltevését megelőző 6 hónapban zajlott le.

A kérdések a szakorvosi ellátást megelőző, döntően hozzáférésre vonatkozó adatokat (időpont foglalás elérhetősége, várakozási idő, várótermi körülmények), a vizit során (az orvos viselkedése, panaszok, kórelőzmény kikérdezése, fizikális vizsgálat, eredményközlés módja), valamint a vizit utáni események értékelését (biztonságérzet, utasítások betartása, gyógyszerkiváltás) foglalják magukban. Kiegészítő kérdéssor foglalkozott a diagnosztikus vizsgálatok (labor, röntgen, ultrahang, CT, MRI) értékelésével.

Különbségek az állami és a magánegészségügyi ellátás között

A felmérés eredményeit Dr. Erdős Attila, a PRÉMIUM Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke és Dr. Váradi Péter, a PRÉMIUM Egészségpénztár stratégiai tanácsadója ismertette. Sok minden kiderült a felmérés eredményiből, többek között az is, hogy az is, miért fordulnak a betegek egyre inkább a magánegészségügy felé.

Az adatok szerint minden ötödik szakorvosi vizit magánegészségügyi ellátóknál zajlott. A felmérésből kiderül, hogy a szakorvoshoz fordulók többsége nő: az ellátásért folyamodók 40 éves kor alatt 80%, 60 éves kor felett 55%-a százaléka nő. A szakorvosi vizitek mintegy 20%-a zajlott magánfinanszírozásban. A kutatás szerint elsősorban a fiatalabb és tehetősebb korosztály választja a privát szolgáltatókat, mert egy magán szakorvosi vizit épp abban nyújt többet, ami nekik igazán számít: a tényleges ellátást megelőző kényelmi funkciókban (PJMI 56 (állami) vs. 78 (magán)) és az emberségesebb, betegre jobban odafigyelőbb orvos-beteg találkozó tekintetében (PJMI 72 vs. 84). 
Érdekes, hogy a betegek 16%-a látott olyan ellátási elemeket a kiadott ambuláns lapon, amelyek emlékeik szerint meg sem történtek. A magánellátásban ezek a számok rendre alacsonyabbak.

Az ellátást követő események tekintetében nincs lényeges különbség a két szektor között, és lakóhely-típusból adódó különbségek sem adódtak a felmérés során, kivéve, hogy községekben nem nagyon értelmezhető magánegészségügyi szolgáltatás.
A felmérésből az is kiderült, hogy ellátási formától függetlenül az orvosok még mindig 30%-ban használnak idegen szavakat, amit a betegek nehezen, vagy egyáltalán nem értenek meg. Egy átlagos orvos-beteg találkozó az állami ellátásban 13, a magánban 18 perc. A bőrgyógyászok pörgetik legjobban a betegeket, az állami egészségügyben 10 perc alatti átlaggal dolgoznak. 
Emellett vannak olyan területek, ahol az állami szektor jobban teljesít. Például gyorsabban kapnak leletet a tb finanszírozott röntgen és ultrahang vizsgálatokon részt vevők.
Az egészségügy összesített – állami és magán együttesen – pontszáma a felmérésben a maximális 100 pontból 74-nek adódott.

Szakértői vélemények

A felmérés eredményeit egy kerekasztal beszélgetés keretében szakértők értékelték.
Dr. Sinkó Eszter (egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem EKK dékánhelyettese) üdvözölte a felmérés célkitűzését és megvalósítását, javaslata szerint a politikai döntéshozók hivatkozhatnak az eredményekre, hiszen legtöbbször sokkal nagyobb különbséget érzünk az állami és a magánegészségügy között.

Dr. Kincses Gyula – miközben hangsúlyozta, hogy véleményét nem a Magyar Orvosi Kamara nevében, hanem mint egészségpolitikai szakértő mondja el – nem lát nagy különbséget a két szektor között az eredmények alapján, ugyanakkor ismert, hogy a hozzáférésben van igazán eltérés. Ugyanakkor a magánegészségügy diszkrét ellátások összessége, nem áll össze egészségügyi rendszerré.
Dr. Rékassy Balázs (orvos, egészségügyi szakmenedzser) kiemelte, hogy mindenképpen az a jövő, hogy mérjük a betegelégedettséget.
Dr. Kirschner András (Swiss Medical Zrt. ügyvezető) szerint az orvosi ellátás minőségében azért nincs különbség, mert az orvosok ugyanazok.

Merre tartunk?

Abban a kérdésben, hogy vajon hogyan változik 1 év múlva a mutató értéke, a szakértők többé-kevésbé egyetértettek: ha a főbb területeken fennmarad a feszültség a szakma és politika között, a magánegészségügy erősödni fog. Az egészségpénztári kifizetésekben a gyógyszer/gyógyászati segédeszköz finanszírozás mellett egyre nő a magánegészségügyi szolgáltatások finanszírozása, ez most kb. 38%, bár vannak földrajzi különbségek.

Szerző: Dr. Hegybíró Ágnes
Forrás: Prémium Egészségpénztár sajtótájékoztató