Életmentő szűrővizsgálatok válnak kötelezővé

A halálos betegségeket is kimutató méhnyakszűrést, az emlőszűrést, illetve a vastagbél- és végbélszűrést is kötelezően el kell majd végezni az egészségbiztosítási módosítások következtében. A szakértő szerint a társadalmi tudatosság növelésével lehetne a lakosságot ösztönözni arra, hogy ténylegesen eljárjon a szűrővizsgálatokra. 

A kormány által bevezetett salátatörvénycsomag több egészségügyi változtatást is eszközöl, mint az arcfelismerő beléptetőrendszer bevezetése és annak biztosítása, hogy a kórházakban hagyott újszülötteket - ha az édesanya hat hét után sem jelentkezik érte - minél hamarabb örökbe fogadhassák.

A Magyar Közlönyben kihirdetett törvény egészségbiztosítási jogszabályokat is módosít, aminek értelmében az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok 2024. június 13-tól már a vastag- és végbélszűréssel is kiegészül, illetve az alábbi célzott szűrővizsgálatok kötelezővé válnak:

• 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia);
• 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia);
• 50 és 70 év közötti életkorban kétévenként népegészségügyi céllal vastag- és végbélszűrés.

A változtatás célja, hogy a súlyos betegségeket időben felismerhessék, hiszen a korai diagnózis jelentősen növeli a gyógyulás esélyeit és csökkenti a kezelés költségeit.

 2025. január 1-jén lép hatályba az új szabály, amely előírja, hogy a fenti szűrővizsgálatok meghatározott évenkénti elvégzése kötelezők. Amennyiben a kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el, ami azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

Szakmailag indokolt, hogy a méhnyak, emlő, illetve a vastagbél- és végbélszűrést kötelezővé tegyék, mivel az ezen vizsgálatoknak köszönhetően kiszűrt betegségek, például az emlőrák, a méhnyakrák-daganat, illetve a bélrendszeri daganatok vezető halálokok Magyarországon, így ezek időben való felismerése mindenképp javítja a közégészséget.

A méhnyakrák szűrést azonban a nők jelentős része magánegészségügyben végezteti el, tehát fontos, hogy a magángyógyászatok is részt vegyenek a szűrések rendszerességének növelésében, őket is be kell csatornázni az eljárásba. Továbbá, természetesen azoknak is biztosítani kell a szűrővizsgálatot, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy magánellátást vegyenek igénybe. Azonban az állami egészségügyben zajló szűrővizsgálatok növelése a kötelezővé tétel által azért problémás, mert már így is akkora orvos- és szakemberhiánnyal (asszisztensek, szakegészségügyi dolgozók) küzd a rendszer, hogy az intézkedés tovább növelné a kapacitáshiányt, plusz terhet róva a gyenge lábakon álló rendszerre.