Drasztikusan csökkent az egészségügyre fordított közkiadás

Jelentős megszorítássokkal járt 2023, a többi között drasztikusan csökkent az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások reálértéke – derül ki a kabinet által az Országgyűlésnek benyújtott zárszámadási törvényből. Ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor az állami egészségügyi kiadások reálértéke 7,8 százalékkal csökkent egy év alatt, ami bőven kimeríti a drasztikus megszorítás fogalmát. Eközben a propagandára szánt kiadások nőttek.

Felborította az Orbán-kormány gazdaságpolitikai terveit a 2023-as inflációs válság és az ukrajnai háború: a felrobbant energiaárak, az államadósságot finanszírozó kamatkiadások és a rezsiharc mintegy 3000 milliárd forintos többletkiadással járt. Ennek fedezete részben a különadókból folyt be, ám mivel a plusz terhek csak a szükséges pénz felét tették ki, a kiadásokon is spórolni kellett. Azt eddig is tudtuk, hogy 2023 nem a gazdasági felemelkedés éve volt, de most, hogy a kormány benyújtatta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetés elszámolását, kiderült, hogy mindeközben jelentős megszorításokra került sor egyes ágazatokban. Ugyan az Orbán-kormány retorikailag törekszik arra, hogy a megszorítás szót eltolja magától, ám azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyek közvetlenül érintik az embereket, a közgazdászok igenis megszorításnak nevezik. Az egészségügyre tavaly a GDP 4,7 százaléka ment, ami uniós összehasonlításban az utolsó helyre elegendő a rendelkezésre álló 2022-es adatok alapján. Az uniós országok átlagosan a GDP-jük 7,7 százalékát költik egészségügyre, vagyis 3 százalékponttal többet. Ha a magyar kormány le akarná dolgozni ezt, amire semmi jel nem mutatott az elmúlt 15 évben, ahhoz tavalyi GDP-vel számolva 2250 milliárd forinttal kellett volna többet költenie erre a célra. Ez ma még képtelenségnek tűnik, ám ha sikerülne rendbe tenni az államháztartási gazdálkodást és csökkennének a kamatkiadások, abból érdemben növelni lehetne az egészségügyre, oktatásra fordított GDP-arányos kiadásokat.