Az orvosi kamara a béremelés mellett a közfinanszírozás növelését követeli

    Éger István, a MOK elnöke azt mondta, hogy a nagygyűlés egy nyilvános segélykiáltás, hiszen 16 éve követelik, hogy a gyógyítás költségeit valós értékén finanszírozza az állam, illetve európai szinten rögzítsék az orvosok díjazását. Szerinte a döntéshozók ma már nem hivatkozhatnak az ország nehéz gazdasági helyzetére.

    Éppen ezért, az elvándorlás megállítása és a paraszolvencia szégyenbélyegének megszüntetése érdekében a kamara legkésőbb 2022. január 1-jétől 900 ezer forintos bruttó szakmai alapbért követel valamennyi szakorvos számára, a rezidenseknek pedig bruttó 500 ezer forintos kezdőbért. Ugyanakkor a szakorvosi alapbérnek a nyugdíjba vonulás ideéig el kell érnie az 1,7 millió forintot - sorolta.
    Ezzel párhuzamosan nem pusztán az egyéni boldogulás, hanem a munkafeltételek kiszámíthatóságának megteremtését is szükségesnek tartják, vagyis az állandó munkaerő- és eszközhiány felszámolását - tette hozzá.
    A MOK elnöke további égető problémának nevezte, hogy az állam bürokratikus akadályokat állít a nyugdíjas orvosok továbbfoglalkoztatása elé és egyéb nyugdíjas korú munkavállalókhoz képest dupla közteherrel sújtja őket. Megjegyezte, hogy egy-egy, a foglalkoztatásukat biztosító engedélyre sokszor 8-10 hónapot kell várni.
    Éger István szintén szükségesnek nevezte a mára sokszor méltatlan szociális helyzetbe került nyugdíjas orvosok nyugellátásának rendezését. Szerinte az elmúlt évben az ágazatban megindult ugyan egy érdeminek tűnő bérfelzárkóztatás, az idén azonban "totális kudarcba fulladtak" a kormányzattal a tárgyalások arról, mikor költ már végre annyit az egészségügyre Magyarország, amennyi a nemzetközi standardok szerint kellene.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára egyaránt arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban milyen jelentős mértékű béremelések és fejlesztések történtek az egészségügyben. A hallgatóság többször hangot adott nemtetszésének.
    Szalay-Bobrovniczky Vince úgy fogalmazott, hogy a kormány az orvosok pártján áll és nincs szó szembenállásról, ezt mutatják az elmúlt időszak intézkedései. A többi között 2012-2013-ban 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült, összesen 75 milliárd forintnyi béremelésben. Továbbá megalkották az orvosi és szakorvosi bértáblát; ennek nyomán az orvosok 2016 szeptemberétől bruttó 107 ezer forint béremelésben részesültek, illetve 2017 novemberétől 100 ezer forinttal emelkedett a bérük, ami összesen 56,8 százalékos bővülésnek felel meg - sorolta.
    A kormány tudja a kötelességét és még ebben a parlamenti ciklusban sor kerül további béremelésre - ígérte, egyúttal türelmet kért az orvos társadalomtól. A helyettes államtitkár szerint bíztató, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgálat működtetésére a jövő évi költségvetésben az ideihez képest 155,6 milliárd forinttal több szerepel, az egészségbiztosítási alap pedig 239,4 milliárd forinttal többől gazdálkodhat.
    Az ágazati béremelésekre 152 milliárd forint használható fel jövőre. Felelős döntés kell ahhoz, hogy a jövőben mely csoportok milyen arányban részesülhetnek ebből a keretből - mondta a politikus.
    Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, az elmúlt évek bérfejlesztésének is köszönhető, hogy miközben néhány évvel ezelőtt a kezdő orvosok több mint 50 százaléka elvándorolt, ma 77-78 százalékuk az állami egészségügyben kezdi meg a munkát. A rezidensek bérrendezése pedig motorja volt a szakorvosi béremelésnek is - tette hozzá.
    Közlése szerint, az elmúlt évek intézkedései nyomán, ma már megbízható és kiszámítható bértábla mentén dolgozhatnak az orvosok és az ápolók.
A kormány tisztában van azzal, hogy szükséges a további béremelés - mondta az államtitkár, ugyanakkor rámutatott arra, hogy az orvosok átlagbére, statisztikák szerint, mára eléri a 800 ezer forintot. Ez annak következménye, hogy vannak olyanok, akik a bértáblához képest jóval többet keresnek - jegyezte meg.
    Horváth Ildikó hangsúlyozta, hogy a kormányzat folyamatosan növeli az egészségügyre rendelkezésre álló forrásokat, így például 2010-hez képest a jövő évi költségvetésben már 740 milliárd forinttal több forrás áll az ágazat rendelkezésére, illetve 2014 és 2020 között 37 program keretében 227 milliárd forintnyi uniós forrás jutott az egészségügynek.
    Továbbá a fővárosban folytatódik az a kórházfejlesztési program, amely vidéken már megvalósult az elmúlt években - mondta Horváth Ildikó.