Az államtitkár tervei az egészségügy átalakítására - Takács Péter előadása a Magyar Kórházszövetség szakmai napján

Takács Péter előadásában hangsúlyozta a fekvő- és járóbeteg-szakellátás finanszírozásának tartós rendezését, valamint a vatta HBCS-k eltörlését, a kórházi ápolási minimumnapok radikális csökkentését és a működési költségek biztosítását. Az átlagfinanszírozás kivezetését is üdvözölte, mivel az utóbbi időben kontraproduktív volt. Az aktív kórházak teljesítménye azonban 85-90 százalék között volt 2019-hez képest. A vegyes finanszírozás bevezetése zajlik a fekvőbeteg-ellátásban, amely teljesítményösztönzőt és fejkvóta elemet is tartalmaz. A lakosságarányos keretek kialakítását már 2021-ben elkezdték. A szakpolitikus szerint a magasabb progresszivitási szint nem viszi rosszabb helyzetbe a kórházakat, mivel a megfelelően finanszírozott szakmák kiegyenlítik a veszteségesen dotáltakat. A 130 százalékos tvk-kihasználásért a jövőben büntetni fognak, és a teljesítéseket negyedévente vizsgálják majd felül.

"Ágyszámfetisiszták aggódhatnak az egészségügyi átalakítás miatt" - állapította meg Takács Péter az országjárás során

Az új finanszírozási rendszer bevezetésével együtt járó területi éves keretek (ték) kiosztásához szükséges felmérés mellett Takács hangsúlyozza, hogy az ágyszám nem jelent feltétlenül jobb betegellátást, és az ágyszámfetisizmus nem szolgálja a betegek érdekét. A helyi politikával kell küzdeni a struktúra átalakításáért, mivel a korábbi kísérletek mind helyi politikai érdekeken buktak el. Az államtitkár továbbá stabil, ciklikusan visszatérő kódkarbantartást is ígért, amelyet 6-8 pilotkórházban tesztelnek először, és amelynek célja, hogy 3 évente minden szakmafőcsoportban folyamatos legyen a karbantartás. A kódkarbantartó bizottság létszámát 11 főre csökkentik, és a minimumnapok száma is csökken, hogy a szakmai fejlődéssel lépést tudjanak tartani. Az új típusú finanszírozás fontos eleme a báziselem, amelynek fedezésére a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF) keresztül fognak kifizetni a szolgáltatóknak a működési költségek fedezésére. A roadshow során a szakpolitikusok azt is megvizsgálják, hogy hol lehet megtartani az aktív műtétes szakmákat, és hol lehet felváltani azokat egynapos sebészeti beavatkozásokkal.

Vége a túlzott beavatkozásoknak

A járóbeteg-szakellátás tervezett éves keretének (ték) kiosztását jelölte meg a szakpolitikus következő feladatként. A pontrendszert szeretnék egyszerűsíteni és növelni, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a kisebb rendelőkben is visszaszorítsák a túlzott beavatkozásokat. Például, míg egy megyei kórház vagy nagyvárosi szakrendelő egy esetre 6-7 beavatkozást végrehajt, addig a kisebb rendelőkben 19-22 beavatkozás esik egy esetre. A szakpolitikus hangsúlyozta, hogy felelősen kell gazdálkodni az adófizetők pénzével. A szociális és aktív betegellátás szétválasztásával kapcsolatban elmondta, hogy az előző kísérlet nem jött össze, mert nem volt forrás az ápolási centrumok felépítésére. Azonban a mostani modell már a meglévő, de kihasználatlan kórházi területeket (3 millió négyzetméter) hasznosítaná, amelynek 30 százaléka áll jelenleg üresen. A két ágazatban hasonló finanszírozási feltételeket biztosítanak, függetlenül attól, hogy ki lesz a fenntartó. A humánerőforrás igény is csökkenni fog, mivel a szociális osztályokon csak két szakképzett ápolóra van szükségük, a többi helyet ápolásban jártas szociális dolgozókkal lehet feltölteni.

Az értékalapú egészségügyi ellátásra összpontosít az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője, Jenei Zoltán

Előadásában elmondta: a finanszírozás ugyan javíthatja az ellátás minőségét, de a kórházak adósságai azt mutatják, hogy valami nincs rendben az egészségügyben. Az ágazatban az orvosok, szakdolgozók, fenntartók és a politika elvárásainak együttes képviselete kell a főigazgatóságon összehangolódjon. Az egészségközpontok fejlesztése érdekében a kis kórházakat járóbeteg- és egynapos sebészeti ellátással látják el. A krónikus betegeket hazaküldik a centrumkórházakból kialakított ellátóhelyekre, és az alacsony népsűrűségű területeken elsősorban digitális szolgáltatásokat javítanak. A főigazgató szerint az átalakításhoz nem elegendő csak a díjtételek kiigazítása, hanem az értékalapú egészségügyi elv alapján kell finanszírozni és szabályozni az egészségügyet.

Biztosítani kell a szabályozott átjárást

Jenei Zoltán hangsúlyozta, hogy a két párhuzamos egészségügyi rendszer működése nem lehetséges, a két szektor között biztosítani kell a szabályozott átjárást. Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója ehhez hozzátette, hogy és a magánellátók csak akkor vehetnek részt az egészségügyi ellátásban, ha átvállalják az adott probléma teljes ellátási spektrumát. Fontos megjegyezni, hogy az állami egészségügynek vannak olyan kötelezettségei és felelősségei, amelyeket a magán szektor nem képes átvenni.
A magánszolgáltatók jelentési kötelezettsége még nem teljes, és jelentési fegyelemmel is problémák vannak. Az adatok szerint a biztosítási jogviszonnyal rendelkezők 89 százaléka igénybe veszi mindkét szektor szolgáltatásait, de csak 1 százalékuk jelent meg kizárólag a privát szektorban. A Nemzeti Protézisregiszter adatai szerint sokan kényszerültek magánszolgáltatóhoz csípő- és térdprotézis beültetésre, és a magánlaboratóriumok forgalma is növekedett.

Hogyan befolyásolják a szakmai konszolidáció, az emelkedő energiaárak és a minőségi finanszírozási elemek az egészségügyet?

A NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) szakmailag és funkcionálisan konszolidálódott az elmúlt időszakban, így hatékonyabbá vált a működése. Ennek eredményeként visszakapták 78 szakmai státuszt, amelyek korábban szétszabdaltak voltak. Azonban az emelkedő energiaárak okozta nehézségek miatt átmenetileg kritikus gazdálkodási helyzet állt elő, amelyre az intézményvezetőket arra biztatják, hogy forduljanak segítségért az alapkezelőhöz, amíg kialakítják az energiakompenzáció végleges szabályait. NEAK célja – emelte ki Kiss Zsolt – , hogy minél több egészségnyereséget biztosítson szolgáltatásaival, ezért fontos, hogy a finanszírozásban minőségi elemek is szerepeljenek.