Ami bevált a magyar egészségügyben

A magyarok fele szerint az állami egészségügyi ellátásban az időpontfoglaláson kellene a leginkább javítani. A visszajelzések alapján sokan azért választják inkább a magánellátást, mert oda gyorsabb, egyszerűbb bejutni, és könnyebb időpontot foglalni. Ezért is döntött az egészségügyi kormányzat arról, hogy a járóbeteg-szakellátásban az EgészségAblak nevű alkalmazásban bevezetik az időpont foglaló rendszert, mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az 5. Digital Health Summiton.

Jelenleg országszerte 134 rendelőben 3543 szakrendelésre van szabad időpont, az idei évre összesen 280 ezer, jövő február végéig pedig 902 ezer a szabad időpontok száma. Az applikációban a beteg minden egészségügyi adata, korábbi lelete, zárójelentése hozzáférhető, a „tb-lámpa” funkció segítségével pedig a felhasználók ellenőrizhetik, rendelkeznek-e teljes értékű egészségbiztosítással. Az alkalmazást eddig csaknem 3,5 millióan töltötték le és az adatok alapján 2,9 millió felhasználó már be is jelentkezett. Az EgészségAblak az orvosokat és a szakdolgozókat is tehermentesíti, mert nem nekik vagy a szakdolgozóknak kell megtalálniuk a beteg számára alkalmas időpontot.

Az applikáció komoly adatbázist eredményez. A magyar egészségügyi adatvagyon így lehetőséget nyújt olyan lehetőségekre, amelyek alapjaiban változtathatják meg az ellátás minőségét és a betegek gyógyulási esélyeit. Több fontos adatbázis működik itthon, az egyik legjelentősebb a NEAK adatbázisa, de fontos a KSH és az EESZT rendszere is. ezeknek köszönhetően összevethetővé váltak a különböző terápiás megközelítések hatékonyságai, például vércukorcsökkentő készítmények esetében, de már a koronavírus-járvány alatt mérni lehetett az öt vakcina egymáshoz képesti hatásosságát is, hívta fel a figyelmet az MSD adatkutatási csapatát vezető dr. Kiss Zoltán. Mostanra megítélhetővé váltak a magyar terápiás eredmények nemzetközi viszonylatban is. A prosztatarák esetében például az látszik, hogy a nyugat-európai országokhoz képest van még fejlődési lehetőség, az emlődaganatos nők túlélési esélyei viszont a régió legkedvezőbb eredményei közé tartoznak, sőt, elérik a nyugat-európai szintet. A mesterséges intelligencia (MI), amelynek felhasználásában az MSD élen jár, a közeljövőben óriási hatással lehet a gyógyszeriparra és a tágabb értelemben vett egészségügyi ágazatra, éppen azért, mert hozzáférhetővé váltak ezek az adathalmazok, és elkezdett kialakulni az állami és versenyszférabeli szereplők együttműködése.

Az utolsó 5-6 év, elsősorban a Covid időszaka igazi robbantó katalizátor volt a hazai egészségügyi rendszer digitalizációjában, sok olyan jogszabályi változás született, amely alapvetően változtatta meg a rendszer működését. Nem feltétlenül valós elvárás, hogy az emberek azt szeretnék, hogy a szomszéd utcában legyen az egészségügyi intézmény. Ez csak bizonyos ellátástípusoknál igaz, az alapellátásról például azt gondolják, hogy valóban legyen a lehető legközelebb, de a járóbeteg ellátás esetében az emberek harmada több tíz kilométert is megtenne, hogy könnyen, gyorsan, a lehető legjobb intézményben gyógyulhasson, mutatott rá a konferencián Molnár Karolina, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára. Itthon évente 200 ezer műtétet hajtanak végre, a járóbeteg-szakellátásban pedig 60 millió orvos-beteg találkozás történik, ezért is helyezték a hangsúlyt a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) fejlesztése során a szakrendelőkre.

A konferencia egy másik előadásában dr. Erion Dasho, az InterSystems klinikai tanácsadója rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása nemcsak a jövő, de már a jelenleg zajló egészség informatikai fejlesztések legfőbb mozgatórugója is. Az InterSystems, mint ennek a piacnak az egyik vezető nemzetközi szereplője, aktívan dolgozik azon, hogy új fejlesztéseik eredményeként alapjaiban változtassa meg azt, ahogy az egészségügy szereplői a mindennapos munkavégzésük során az informatikai eszközeiket használják. Ezek a fejlesztések azonban nem lennének lehetségesek kiváló minőségű, egységes adatok nélkül. A látványos, mesterséges intelligenciával kapcsolatos eredmények mögött minden esetben az a több évtizedes munka áll, amelyet a klinikai adatok összegyűjtését, biztonságos és hatékony feldolgozását lehetővé tevő adatplatformja fejlesztésére fordított a cég.

Minél több a háziorvos egy-egy területen, annál magasabb ott az egészségesen eltöltött évek száma. Komoly segítség, ha a rutin laborvizsgálatok során kiderülő rossz értékek elemzése után az orvos-beteg tandem azt a taktikát is kidolgozza, pontosan hogyan kellene az egészségjavítást végrehajtani. Az orvostudomány továbbra is döntően arra van berendezkedve, hogy betegségeket kezeljen. Ha azonban az emberekben tudatosul, hogy a prediabétesz vagy az elhízás potenciálisan megrövidíti az életüket, megvan a napi motiváció a változásra, derült ki a longevity (a szó jelentése hosszú élet, magas életkor) kerekasztal-beszélgetésen, amelynek a résztvevői a hosszú és egészséges élet titkát kutatták. Amíg 50-60 éve azt hittük, hogy egyszer meglesz a rák ellenszere, nem így történt. A longevityben sem az várható, hogy mindenkinél alkalmazható lesz ugyanaz a megoldás, de meg lehet majd határozni (mindenkinek a saját életmódja és genetikai fogékonysága alapján) a lehető legteljesebb élethez vezető utat. Magyarország az öregedési folyamatok kutatásában megelőzte a világot néhány évvel, képesek vagyunk ugyanis mérni például az öregedési folyamat sebességét. 4-5 évvel járunk a világ előtt, szögezte le Prof. Dr. Vellai Tibor genetikus, az ELTE tanszékvezetője.

Sokkal reziliensebbek, ritkábban füstöl el egy medtech startup, mint bármely más ágazatban. Egy ilyen konzervatív iparágban fontos a hírnév és a szakértők személye egy-egy projekt mögött. E tekintetben Magyarországon vannak olyan szakemberek, akiket nemzetközileg jegyeznek, és ha ők benne vannak egy cégben, networkjük révén képesek kinyitni a kapukat a potenciális termékek, szolgáltatások előtt, hívta fel a figyelmet Balogh Petya üzletember, angyalbefektető.