Alkotmánybíróság elé megy az egészségügyiek kötelező oltása

Az 507/2021. (VII. 31.) Korm. rendelet szeptember 15-ére tolta ki azt a határidőt, amíg az egészségügyben dolgozóknak kötelezően be kell oltatniuk magukat. A kormányrendelet kimondja, hogy nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik a módosított határidőig – azaz jövő szerdáig – nem oltatják be magukat. Ők a következő területeken dolgoznak: alapellátás, ügyeleti ellátás, járóbeteg-szakellátás, diagnosztika, fekvőbeteg-szakellátás, mentést igénylő ellátás, betegszállítás, bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátás, fegyveres és rendvédelmi szervek egészségügyi ellátása (dolgozók és fogvatartottak alapellátása), valamint a lakossági gyógyszerellátás, vagyis a gyógyszerészek, asszisztensek, szakasszisztensek.

A kormányrendelet szerint a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha az oltás felvételét a felszólítástól számított tizenöt napon belül nem tudja igazolni, vagy nem mutat be orvosi szakvéleményt, ami igazolja, hogy nem veheti fel a vakcinát. A kormányrendeletet pár nappal a megjelenése után alkotmányjogi panasszal megtámadta az Alkotmánybíróságon egy névtelenséget kérő egészségügyi dolgozó. Az indítványt szeptember 3-án szignálta ki előadó alkotmánybíróra Sulyok Tamás, a testület elnöke, aki korábban az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta: a koronavírus-járvánnyal, a különleges jogrenddel kapcsolatos ügyekben soron kívüli eljárást rendeltem el. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy ezeket az ügyeket minél előbb elbíráljuk. Ezt tettük a tavaly márciustól júniusig tartó pandémiás időszakban a különleges jogrendet érintő ügyekben is, amikor ezeket átlagosan 38 nap alatt elbíráltuk.