A kata-szigorítás 10-20 ezer egészségügyben dolgozót érinthet

Becslések szerint tíz-húszezer munkavállalót érinthet az adószabályok szigorítása csak az egészségügyben. Például a kórházak a műtőkben vagy az egyéb területeken meglévő orvos-, illetve nővérhiányt enyhítették úgy, hogy vállalkozásoktól bérelnek szakembereket. A szolgáltatásközvetítők viszont jellemzően katás alvállalkozókat foglalkoztatnak, akik viszont szeptembertől már nem adhatnak számlát vállalkozásnak, kórháznak. Ez elsősorban olyan területeket érint mint például az ápolás, a radiológiai távleletezés, a szakrendelések, valamint az orvosi ügyeletek ellátása - írja a népszava.hu. 

Eddig ugyanis élt az a lehetőség, hogy a szolgálati jogviszonyban lévő orvosok, ápolók pihenőidejük terhére katás vállalkozóként egy másik állami kórházban, szakrendelőben is vállaltak munkát. Hogy ezek léte mennyire fontos az egészségügyi működtetésében, jelzi, hogy éppen e hónap elején engedélyezte egy újabb félévre az ilyen közreműködői szerződések fenntartását az Országos Kórházi Főigazgatóság. De nemcsak az állami szférában fontos ez, a nagy magánegészségügyi szolgáltatók is zömében valamilyen vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatják az orvosokat.

– Ha a kata-szigorítást nem követi érdemi bérrendezés a szakdolgozói körben, akkor még annyian sem fognak betegágy melletti munkát vállalni, mint ma  – közölte lapunkkal Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Ha egy nővérnek a másod-, harmad álláshoz az eddig katás-vállalkozásából ki kell lépnie, akkor a munkaadójának 13,5 százalékkal, azaz a szociális hozzájárulási adóval máris nő a bérköltsége, a dolgozónak pedig 35 százalékkal az adóterhe. Ez önmagában jelentősen drágítja a munkaerőt az intézmények számára. A katával eddig munkát vállalók is mondhatják azt, hogy így már nem éri meg a szabadidejük terhére plusz feladatot vállalni a rendszerben. Azaz nemcsak hogy drágább lesz a munkaerő, de nem is lesz szabadon elérhető szakember.