A 2018 végén indult országos vastagbélszűrés eddigi eredményei

A 2018 végén indult országos vastagbélszűrés legfrissebb eredményeiről az IME XV. Regionális Konferenciáján számolt be a szűrést koordináló Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője, dr. Pataki Piroska.

Az egész világon megfigyelhető, hogy - főleg a fejlett országokban - nő a vastagbél daganatos esetek száma. Magyarországon is megállapítható, hogy magas az esetszám, és Európában itt a legmagasabb a halálozási arány. Fontossá vált tehát a prevenció, a korai stádium megállapítását segítő országos szűrőprogram bevezetése. A módszertant érintő szakmai vitákat követően, 2018-ban a kétlépcsős szűrés mellett döntöttek. Első lépcsőben a központ behívólevelet küld azoknak az 50-70 év közötti embereknek, akiknél közepes a betegség kockázata. A szűrésben nem vehetnek részt a fokozott kockázatúak, vagyis azok a páciensek, akiknek a kórtörténetében már  szerepel a vastag- és végbél daganat, az adenoma, a polip, a colitis ulcerosa, valamint a Crohn-betegség, illetve a közvetlen rokonságukban előfordult már ez a ráktípus, vagy polip. A behívólevél arról szól, hogy a páciens keresse fel háziorvosát, ahol megkaphatja a szükséges tájékoztatást, illetve az alapcsomagot, amellyel önállóan elvégezheti az első mintavételt. Ezt a székletvér vizsgálathoz szükséges mintát aztán szintén a háziorvos továbbítja a központi laborba. Mindezért fejenként 1400 Ft finanszírozást kaphatnak a praxisok. 

Első lépcső

A behívólevelet eddig 609 ezren kapták meg, ami az érintetteknek kb. 30 százaléka. Ennek egyik oka, hogy egyelőre a háziorvosoknak csupán 37,8 százaléka csatlakozott a programhoz. Az érintett páciensek azonban akkor sem maradnak ki a programból, ha háziorvosuk nem csatlakozott. Egyénileg is megkereshetik a központot, így közvetlenül vehetnek részt az első lépcsőben. Az eddigi adatok szerint a behívottaknak csupán a 28-29 százaléka, mintegy 180 ezren küldték el mintát a laborba.

Második lépcső

A második lépcsőben kolonoszkópiás vizsgálatra hívják be azokat, akiknél az első lépcsőben levett minta nem volt negatív. Az országban jelenleg 54 olyan szolgáltató van, amely ezt a vizsgálatot a jogszabály előírásainak megfelelően el tudja végezni. Ez kevés, hiszen a becslések szerint a szűrőprogramhoz kapcsolódóan évente 30 ezer kolonoszkópiás vizsgálatra lesz szükség. Főleg a szakemberek hiányoznak, az eszközpótlásban a központ tud segítséget nyújtani. Ebből következik, hogy hosszabb távon megkerülhetetlen lesz, hogy a szűrésbe magánszolgáltatókat is bevonjanak.

Eredmények

Az első lépcsőben megvizsgált 180 ezer  minta közül február közepéig 16,2 ezer lett nem negatív. Ezek közül a veszélyeztetett páciensek közül a második lépcsőben 11 ezren kaptak kolonoszkópiás vizsgálatra beutalót, de a vizsgálaton csak 8700-an jelentek meg. A kolonoszkópiánál levett és február közepéig ismertté vált szövettani minták alapján 2732 rákmegelőző állapotot, 326 rosszindulatú daganatot és 533 nem rákmegelőző állapotot diagnosztizáltak.