Rheumatoid arthritis-asszociált interstitialis tüdőbetegség (RA-ILD) akut exacerbációja

A betegség akut exacerbációjával kapcsolatos kockázati tényezők és a prognózis elemzése volt a retrospektív vizsgálat célkitűzése.

Módszerek

Retrospektív, eset-kontrollált vizsgálat zajlott, egy USA-beli egyetemi kórházban. Résztvevők: 51 konszekutív beteg, RA-ILD diagnózissal. A vizsgálatba az 1995-2012 között diagnosztizált betegek kerültek. A betegek megfeleltek az American College of Rheumatology RA-kritériumainak. Az interstitialis tüdőbetegség diagnózisa a klinikai képen, a tüdőfunkciós vizsgálaton, a nagy felbontású CT-felvételen és a tüdőbiopsziás leleten alapult.

Klinikai kimenetel: a teljes túlélés, az aktu exacerbációk (AE) kumulatív incidenciája. Biostatisztika: Kaplan-Meier módszer. Az AE-k előfordulásával kapcsolatos változók és a túlélés elemzése a Cox hazards analysis metodikával történt.

Eredmények

Összesen 11 betegen (22%) alakult ki AE, a teljes, 1 éves incidencia 2,8% volt. Univariáns analízisben kimutatták, hogy az idősebb korban felvett ILD diagnózis (HR 1,11; 95% CI 1,02 – 1,21; p=0,01), a gyakori interstitialis pneumonia (UIP) mintázat a HR-CT-felvételen (HR 1,95; 95% CI 1,07 – 3,63; p=0,03) és a methotrexate kezelés (HR 3,04; 95% CI 1,62 – 6,02; p=0,001) kapcsolatban állt az AE-k gyakoriságával. A 11 beteg közül a megfigyelés időszakában 7 halálozás történt akut exacerbáció következtében (64%). A túlélés tekintetében az AE megléte prognosztikus faktor a betegség rossz prognózisát illetően (HR 2,47; 95% CI 1,39 – 4,56; p=0,003).

Következtetés

RA-ILD diagnózissal bíró betegek esetén, az idősebb korban felállított ILD-diagnózis, a gyakoribb UIP-mintázat a nagy felbontású CT-felvételen, és a methotrexate alkalmazás összefüggésben állt az akut exacerbációk kialakulásával. Emellett az AE-k megléte jelentős hatást gyakorolt a betegek túlélésének alakulására is.

http://bmjopen.bmj.com/content/3/9/e003132.short?g=w_open_current_tab