Új perspektíva a neuropszichiátriai zavarok kezelésében
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogyan a mágneses impulzusokkal végzett, célzott agyi stimuláció képes javítani a depresszióban szenvedők állapotát.
A tudósok egy új matematikai modellt fejlesztettek ki, amellyel az fMRI vizsgálatok eredményeit elemezték. Az fMRI segítségével az agy különböző területeinek aktivitásai és a közöttük lévő kapcsolatok vizsgálhatók, miközben a beteg különböző mentális vagy érzelmekkel kapcsolatos feladatokat végez vagy pihen. Az fMRI méri az agy véráramlásának változásait, amelyek korrelálnak az agyi aktivitással. Ezáltal az orvosok és kutatók részletes információkat nyerhetnek az agy működéséről és a különböző agyi rendellenességekről. Az új elemzés módszerével az agy különböző területeinek aktivitásában apró időbeli különbségeket fedeztek fel, amelyek segítették az adott jelek irányának feltárását.
Az egészséges agyban az elülső cinguláris kéreg - anterior cingulate cortex (ACC) - küld jelzéseket az érzelmeket irányító terület, az elülső insula - anterior insula - felé. A depresszióban szenvedők esetében azonban ez az irány megfordul. Minél súlyosabb a depresszió, annál nagyobb arányban fordulnak elő rossz irányba továbbított jelek.
A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain 2023. májusában közölt tanulmány szerint súlyos depresszió kezelésében olyan módszert használtak, amelyben az agyat mágneses impulzusokkal stimulálták, öt napig, naponta tízszer. A vizsgálatba 33 olyan beteget vontak be, akiknél a hagyományos módszerek nem segítettek. Az eredményeket összehasonlították 85 egészséges, nem depressziós ember adataival.
Kimutatták, hogy a kezelés hatására egy hét alatt javult az agyi jelek iránya, és ez egybeesett a depresszió tüneteinek enyhülésével. Ez azt sugallja, hogy az agyat sikerült "átprogramozni", hogy olyan legyen, mint az egészséges embereké.
A kutatók kiemelik, hogy nem minden depressziós betegnél fordul elő a rossz irányba továbbított jel, de azoknak, akiknél igen, ez a kezelés nagy segítséget nyújthat. Úgy vélik, hogy ez az első alkalom a pszichiátria területén, amikor egy biológiai változás összefüggést mutat a klinikai tünetek változásával.
Fontos megjegyezni, hogy a kutatás még csak kezdeti eredményekkel bír, tehát további vizsgálatokra van szükség a módszer hatékonyságának és biztonságosságának teljes körű igazolásához. Ugyanakkor ez a tanulmány új perspektívákat nyit a neuropszichiátriai zavarok, különösen a rezisztens depresszió kezelése terén, és elősegítheti a további kutatásokat, fejlesztéseket is.
