Budapesten tartanak kongresszust az európai pszichiáterek

Eredetileg hibrid rendezvényre került volna sor, vagyis az előadások egy részét, valamint a kiállításokat, workshopokat és posztereket személyes részvétellel Budapesten, az előadások másik részét online élő adásban, illetve felvételről lehetett volna megtekinteni.  – tájékoztatta a médiát Falkai Péter professzor, az EPA elnöke. Mint mondta, az ukrajnai háború miatt bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált a személyes részvétel, és a konferencia személyes formában történő megrendezése, ezért a rendezvény egészét átterelték a virtuális térbe. „Életem legnehezebb szakmai döntése volt” – fogalmazott a Müncheni Pszichiátriai Klinika magyar származású igazgatója, aki elsején személyesen tanácskozott Budapesten a kongresszus helyi szervezőbizottságának tagjaival. Reméli, hogy az előzetesen regisztrált 2800 pszichiáter és a később csatlakozó résztvevők együttes létszáma eléri a három és félezer főt. Beszámolt arról, hogy az idei kongresszus tudományos programjának fókuszában a klinikai gyakorlat és a kutatás közötti kapcsolat interakciója, szorosabbra fűzése áll.

A tanácskozás kiemelten foglalkozik a kötelező pszichiátriai gyógykezelés alternatíváival, a pszichedelikus gyógyszerek alkalmazásának kérdéskörével, valamint a mentális betegséggel élők társadalmi befogadásával. Kurimay Tamás professzor, az EPA elnökségi tagja és a magyar szervezőbizottság társelnöke hangsúlyozta, hogy első alkalommal nyerte el Budapest a 80-100 ország szakembereinek részvételével zajló konferencia rendezésének jogát. „Ez hatalmas megtiszteltetés a hazai pszichiátria szakma számára, egyben lehetőséget kínál a magyar szakembereknek a megmutatkozásra.” Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a rendezvény 23 önálló szekciója közül hármat magyar szakember vezet. A konferencia első napján, a megnyitót megelőző fórum térítésmentesen látogatható, azoknak a számára is, akik nem a kongresszus regisztrált résztvevői.

A szakmapolitikai rendezvény meghívottja az Egészségügyi Államtitkárság, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lelki egészség projektjének vezetője és számos európai betegszervezet. Hozzátette: az ukrajnai háború és a Covid-járvány komoly nyomást helyez a pszichiátriai ellátórendszerre, ezzel a kihívással nap mint nap szembe kell néznie a szakmának, ezért ez hangsúlyosan megjelenik a konferencia tudományos programjában is. Dr. Szekeres György, az MPT elnöke megjegyezte: „A magyar pszichiátria elismert szaktekintélyeinek részvétele a rendezvény magas színvonalának garanciáját is jelenti. Az esemény jelentőségére való tekintettel a Magyar Pszichiátriai Társaság vezetősége úgy döntött, hogy ötven kolléga regisztrációjának anyagi fedezetét biztosítja. Elmondta,,hogy az MPT tagsága fontosnak tartja a szakma történetének, hagyományainak  múltbeli értékeinek ápolását. 2007-ben méltatlan politikai döntés alapján bezárták Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, a Lipótot, ahol az ódon falak között nemzetközi színvonalú műhelymunka, tudományos kutatás és gyógyítás zajlott.  » Megfogant a gondolat, hogy méltó emléket állítsunk a Lipótnak , megalakítottuk a Lipótmező emlékmúzeuma létrejöttét koordináló bizottságot. További intenzív szervezőmunka szükséges ahhoz, hogy kezdeményezésünk a jelenlegi embrió fázistól eljusson a megvalósításig.”

Az ukrajnai válság kapcsán megtett lépésekre áttérve a társaság elnöke beszámolt arról, hogy nem sokkal a háború kitörését követően az Európai Pszichiátriai Társaság összehívta a nemzeti pszichiátriai társaságok vezetőit, és szolidaritási platformot hozott létre a károsultak megsegítésére. Dr. Wernigg Róbert, az MPT főtitkára kifejtette, hogy a háború kitörését követően néhány nappal a társaság által szervezett adománygyűjtő akcióhoz több mint negyven hazai szervezet csatlakozott, és számos magánszemély tett pro bono felajánlást. Mint mondta: „Rendkívüli segítségnyújtási hajlandóságot tapasztaltunk, mind az állami, mind a civil szervezetek részéről, és igen komoly felajánlásokat tudtunk rögzíteni. Az MPT elnökségének több tagja személyesen is részt vett a segítségnyújtásban a frontvonalban. Összeállítottuk a segítségnyújtásban közreműködő szakemberek kompetenciatérképét, mind a szakmai, mind a nyelvi kompetenciákat illetően. A válság rendkívüli módon veszélyezteti a mentális egészséget, hiszen a Kárpátaljáról és Ukrajna más területeiről érkező populációnak, amelynek otthonát, családtagjait és jövőbeli kilátásait vette el a háború, könnyen megrendülhet a világba és az élet értelmébe vetett hite. A közvetlen anyagi segítségen túlmenően arra törekszünk, hogy mérsékeljük az ideérkező menekülteket ért elsődleges traumás hatást, és támogassuk őket a kapcsolódási pontok megtalálásában, ahonnan tovább tudják gördíteni az életüket.”