Már a magánrendelőkben is hatalmasak a várólisták

Nem vagyunk rendben lelkileg sem, ezt mutatják a statisztikai adatok. Mára a depresszió lett a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség, mondta Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója az economx.hu-nak annak kapcsán, hogy a STADA Health Report reprezentatív kutatásából kiderült, csak minden második magyar tartja jónak vagy nagyon jónak a mentális egészségét.

A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem a lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik – mondta Purebl György. Egészség-gazdasági számítások szerint a lelki betegségek költségeinek 88 százaléka indirekt költség, vagyis nem a kezelés költsége, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba. Purebl György szerint, ha többet fordítanánk a kezelésre, akkor a plusz kezelési költségeknél jóval többet spórolnánk meg az indirekt költségek csökkentésével, a produktivitás növelésével.

A betegek ellátásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mind az állami mind a magánrendeléseken teljes a telítettség, várólisták vannak, még a magánpraxisokban is. Ez sem magyar jelenség, egész Európában így van. Az ellátásra szoruló esetek száma nő, amivel az egészségügyi rendszerek nehezen tartanak lépést egész Európában. Magyarországon csupán tizenkét pszichiáter jut százezer lakosra, vagyis egy pszichiáter körülbelül nyolcezer magyar mentális egészségéért felel. Magyarországon csaknem minden pszichiátriai osztályon vagy pszichiátriai rendelőintézetben rendelkezésre állnak járóbeteg-ellátó központok. A KSH adatai szerint 2022-ben 130 pszichiátriai és 19 ifjúsági és gyermekpszichiátriai járóbeteg-szakellátást nyújtó állami szolgáltató működött, 2023-ra a felnőtt gondozóintézetek száma 122-re csökkent, a gyermek ellátóhelyeké is kettővel kevesebb lett.