Gyógyszerészet a jövő útján

Az előadások két területet jártak körbe: "A gyógyszerészet jövője – kihívások és lehetőségek", illetve „A jó gyógyszerészi gyakorlat”. Ezt követően a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen fejthették ki véleményüket a gyógyszerészet jövőjéről, a saját szakterületük szemszögéből. Legvégül az orvosok, gyógyszerészek, valamint állami és szakmai szervezetek képviselői közösen fogalmazták meg és összegezték a kiemelendő eredményeket és javaslatokat. Cikkünkben azokból az előadásokból, hozzászólásokból gyűjtöttünk össze egy-egy gondolatot, melyek alapján kialakult az összegzés három pontja.

 1. A gyógyszerészi szerepek átalakítása

• A különböző szakmai szervezetek javaslatait egységes stratégia mentén kell priorizálni és súlyozni. A Gantt-diagramok (hatékony és egyszerű projektmenedzsment eszköz, amellyel jól átláthatóvá válik minden feladat) alkalmazása segíthet a fejlesztési célok hatékony megvalósításában.
• Bővíteni kell a gyógyszerészek szerepét az ellátási folyamatban: különösen a betegút-menedzsment és a terápiás döntések támogatása terén. Ugyanígy növekvő szerepet kell kapniuk a gyógyszerhiányok kezelésében, a kritikus gyógyszerlisták kidolgozásában. A betegedukáció, az oltásellenesség elleni küzdelem, valamint a digitalizáció, robotika, mesterséges intelligencia és automatizáció fejlődésének nyomon követése is a prioritások közé tartozik. Szó esett az előrelépésről a kórházi és onkológiai betegek gyógyszerellátásában, valamint a magisztrális készítmények és farmakovigilancia területén.
• A versenyképesség megőrzése lényeges, ezért fontos az innováció, amivel az EU-ban hangsúlyosan foglalkoznak. Az edukáció és a finanszírozás fejlesztése nélkül az innovációk hatékony megvalósítása nem lehetséges.
• Szükséges a szakmai irányelvek fejlesztése és a szakmai kompetenciák bővítése. A gyógyszerbiztonsági ellenőrzések, az EESZT fejlesztései és az egységes interakciós adatbázis létrehozása jelentős előrelépést hozhatnak a gyógyszerészeti gyakorlatban.
• Fontos a gyógyszerészi konzultáció formális bevezetése a gyógyszertárban és ennek finanszírozása, hogy a szakemberek időigényes munkája is megfelelő támogatást kapjon.
• A gyógyszerészek bevonása a praxisközösségekbe komoly előrelépést jelenthet alapellátási szinten a szakma jövője szempontjából.
• Az EESZT gyógyszerelési történet lekérdezése a gyakorlatban kihasználatlan, miközben a gyógyszerészi tanácsadáshoz és a terápia felügyeletéhez elengedhetetlen az alkalmazása. Megvalósítható lehetne az EESZT felületén a gyógyszerészi megjegyzések hozzáadása, és ezen a módon a kezelőorvosokkal megtörténhetne az információcsere.   
• A háziorvosok és gyógyszerészek közötti együttműködés fontossága is elhangzott a konferencián, és az ehhez szükséges jogszabályi változtatások szükségessége.
• A kórházi gyógyszerészek szerepe fontos a betegek ellátásában, különös figyelmet fordítva a betegbiztonságra és a gyógyszerelési folyamatok optimalizálására. A gyógyszerészi szolgálat hasznos lenne a járóbeteg ellátásban is.
• A kórházi gyógyszerészek számának növekedése pozitív, ugyanakkor a terület jelentős kompetenciafejlesztéseket igényel.
• Fontos a klinikai gyógyszerészek optimális arányának meghatározása is, mivel tevékenységük jelentős megtakarítást eredményezhet az egészségügyi rendszer számára.
• A betegek kórházi elbocsátása után is elengedhetetlen a folyamatos és összehangolt gondoskodás. Alapvetően hiányzik a kórházi és közforgalmú gyógyszerészet együttműködésének és struktúrájának kiépítése. Továbblépve szükséges lenne egy egységes informatikai rendszer kialakítása, amely szorosan összeköti a kórházi ellátást, a háziorvosi és gyógyszertári szolgáltatásokkal, biztosítva ezzel a betegek zavartalan és átfogó ellátását.
• A gyógyszerészek aktivizálásához a nagykereskedők is partnerek lehetnek.
• Elengedhetetlen a közforgalomban dolgozó gyógyszerészek meggyőzése, a kompetenciák, kognitív szolgáltatások bővítése iránti elkötelezettség, mivel ezek nélkül nem valósulhatnak meg azok a kívánatos változások, amik a gyógyszerészi hivatás megerősítését, jövőjét jelentik.
• A célok eléréséhez nemcsak pénzügyi támogatásra van szükség, hanem olyan elkötelezett szakemberekre is, akik valóban változást kívánnak elérni.

2. Oktatási és képzési reformok

• Az egyetemi tananyag és a szakmai továbbképzések felülvizsgálata szükséges a gyógyszerészek kompetenciáinak bővítése érdekében.
• A versenyképesség megőrzése szempontjából fontos az innováció, az EU-ban hangsúlyos szerepe van. A gyógyszerészképzésnek erre is fel kell készítenie a hallgatókat.
• A gyógyszerészeti képzések és szakmai gyakorlatok átalakítása is szükségszerű. Az NFtv. frissítésével megvalósulhat, hogy az oktatás és szakmai gyakorlat összhangban legyen a modern igényekkel.
• A továbbképzésekhez és az irányelvek sikeres megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő anyagi támogatás.
• A gyógyszerészi kompetenciák bővítéséhez, az új szolgáltatások nyújtásához szükséges mikrotanúsítványokat adó képzések megszervezése a gyógyszerészkarok és a szakmai szervezetek feladata kell, hogy legyen.
• A klinikai és közforgalmú gyógyszerészek aktívan vegyenek részt a képzésekben.

3. Nemzetközi tapasztalatok átvétele

• A nemzetközi modellek adaptálása segíthet a gyógyszerészek által nyújtott betegellátás színvonalának emelésében.
• Az angliai “Pharmacy First” kezdeményezésről is szó esett, és az előadó levonta a következtetést is: gyógyszertári szolgáltatásokkal lemaradásban vagyunk, erősíteni szükséges a gyógyszerészek alapellátásban betöltött helyét.
• Kiemelték a minőségbiztosítás szerepét, a nemzetközi finanszírozási példák tanulságai segíthetnek a hazai fejlesztések előmozdításában.
• Nemzetközi példákon keresztül szemléltették a gyógyszerészet napjainkban történő fejlődését, így felhívva a figyelmet a vakcináció, az öngondoskodás, valamint a digitalizáció standardizálásának lehetőségeire. A gyógyszerészi tevékenység mérésére szolgáló indikátorok kidolgozása elengedhetetlen a szakma fejlődéséhez.

A gyógyszerészet és az orvoslás kapcsolódásai

Az orvosi és gyógyszerészi szakmák együttműködése az elmúlt évek során számos kihívással találkozott. A fórum rávilágított, hogy a szakmák közötti jobb koordináció nemcsak a páciensek érdekét szolgálja, hanem az egész egészségügyi rendszer hatékonyságát is növeli. Az orvosok és gyógyszerészek közötti szakmai kapcsolatok megerősítése és a folyamatos párbeszéd fenntartása létfontosságú a minőségi ellátás érdekében. A rendezvény tanulságai alapján az MGYT Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztálya tavaszi konferenciáján várhatóan további fontos lépések történnek a gyógyszerészet jövőjének és kompetenciáinak fejlesztése érdekében.

Az Egyeztető Fórum előadói, a kerekasztal aktív résztvevői voltak: 

• Dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár
• Dr. Bertalan Lóránt, eRecept és eEgészségügy vezető szakértő, ESZFK
• Prof. Dr. Botz Lajos, intézetigazgató Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet
• Prof. Dr. Csóka Ildikó, stratégiai és fejlesztési főigazgató, Szegedi Tudományegyetem,
• Dr. Csontos Ildikó, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) alelnöke
• Dr. El Koulali Zakariás, országos tisztifőgyógyszerész, Nemzeti Népegészségügyi Gyógyszerészeti Központ
• Dr. Feller Antal, a Gyógyszernagykereskedők Szövetségének elnöke
• Dr. Gadó Klára, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának dékánhelyettese
• Dr. Gyimesi Nóra, főgyógyszerész, Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ
• Dr. Higyisán Ilona, a PTE GYTK címzetes egyetemi docense
• Dr. Kökény Zoltán, a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató
• Pálffyné Dr. Poór Rita, az országos tisztifőorvos gyógyszerészeti helyettese,
• Dr. Perjési Ábel Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Szakmai Tagozat
• Dr. Samu Antal, a MOSZ alelnöke
• Dr. Somogyi Orsolya, Magyar Gyógyszerész Kamara Szakmai Állandó Bizottságának elnöke
• Prof. Dr. Szökő Éva a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke
• Dr. Tábi Tamás, SE GYTK Gyógyszerhatástani Intézet Igazgatója
• Dr. Takács Gézáné, a Szakosztály alelnöke
• Dr. Zlinszky János, elnök, Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetség