2024.03.27. az Európai Kórházi Gyógyszerészet Napja

Mi a különbség a patikában és a kórházakban dolgozó gyógyszerészek között?

Mindannyian a Gyógyszerésztudományi Karokon végzünk, a különbség a posztgraduális képzésekben van. Mindkét területen más-más szakosodásra van szükség. Feladataink részben átfedik egymást, részben teljesen mások. A kórházi gyógyszerésznek is ugyanaz a feladata, hogy a szükséges gyógyszerek a megfelelő időben, helyen és mennyiségben rendelkezésre álljanak, és a magisztrális gyógyszereket is helyben, a kórházban állítjuk elő. Intravénásan alkalmazandó készítmények előállítása is a kórházban történik, mint injekciók, infúziók, gondoljunk a citosztatikus keverékinfúziókra, mely a kórházi gyógyszerészek feladata. A kórházi gyógyszerészek munkája az utóbbi 10 évben Európa szerte klinikai fordulatot „vett”. Mivel a gyógyszerkincs hirtelen bővült, a készítmények hatásmechanizmusa egyre bonyolultabbá vált, egyre fontosabb szerepet játszanak a klinikai gyógyszerészek a betegek ellátásában. Kifejezetten előnyös, hogy hatástani ismeretekkel rendelkező gyógyszerész kolléga is részt vegyen, a beteg gyógyszerelésének összehangolásában. Ez személyes kapcsolatot is igényel, mind a betegekkel, orvosokkal és a nővérekkel. A beteg felvételekor a kórházba a gyógyszeranamnézis felvétele az első dolga a gyógyszerésznek.

Mi a véleménye a laikusok által elnevezett „szuperbaktériumokról?

Ennek az az oka, hogy a baktériumoknak olyan mutációi lesznek, melyek ellenállnak az addig még hatásos antibiotikumoknak. Tény, hogy ezek a „szuperbaktériumok” tudnak nem megelőzhető fertőzést is okozni. A védőoltás a megelőzés eszköze, a már kialakult vírusos fertőzést megoldani nehezebb, amint azt a Covid járvány alatt láthattuk. Antibiotikum esetén a felelős alkalmazás kifejezetten fontos, mert ha nem megfelelő ideig és jó időben alkalmazzuk ezeket a gyógyszereket, növekszik a rezisztens baktériumok száma. Jelentősen szigorodott az antibiotikum-alkalmazás. Ha saját életünkben 10-15 évvel gondolatban visszamegyünk, megfázásos panaszainkra automatikusan antibiotikumot kaptunk, pedig a megfázásos panaszokat, a vírusok okozzák. A túl hamar abbahagyott antibiotikum kezelés fokozhatja a rezisztenciát. Ha a szükségesnél hosszabb ideig szedi a beteg a gyógyszert, egyéb mellékhatások jelentkezhetnek. A megmaradt antibiotikum-tartalmú gyógyszerek szedése a beteg saját döntése, és nem orvosi javaslat szerint történik, így hordoz rizikókat. Azért mert más fertőzéseknél segítette a gyógyulást, ez nem jelenti azt, hogy más betegeknél is ugyanazt a hatást okozza.

Felelős antibiotikum használat az állatgyógyászatban

Az ellenálló törzsek nagy része azért alakulhatott ki, mert az állatgyógyászatban sem volt felelős az antibiotikum-használat. Mára csak igazolt fertőzés esetén szabad antibiotikumot alkalmazni, tilos azért, hogy az állatállomány testtömege növekedjen. Azt is látni kell, hogyha egy baktérium ellenálló, az a baktérium tulajdonsága, a baktérium örökíti tovább, a világ bármely más területén ellenálló törzs alakulhat ki, függetlenül attól, hogy mi a világ ezen a területén felelősen alkalmazzuk az antibiotikumokat. Ezek az ellenálló törzsek nem ismerik a határokat, és globális járványokat képesek okozni. A világjárványok kialakulásának esélye nő a globalizációval, az utazás egyre könnyebbé válásával.

Egyre több a kórházi fertőzés, mi az oka?

Nagyon összetett probléma, a fertőző betegségek egyik legjobban kutatott területe, bárhol előfordulhat, ahol intézményi körülmények között kezelnek beteget. Megfogalmazása: egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ ide sorolja mindazon fertőzéseket, amelyeknek a kórházba kerülés után 48 órán túl jelennek meg a tünetei, de olyan kórokozó okozza, melynek rövidebb a lappangási ideje, mint 48 óra. Okai lehetnek higiénés problémák (de ez csak egy szegmens). Aki kórházba kerül, fogékonyabb, a különböző beavatkozások miatt (pld. katéter, műtét, lélegeztetőgép), testünket védő burok könnyebben megsérülhet. Ilyen esetben egy ellenálló baktérium, de akár a normál flóránk is kórokozóvá válhat (ezek jellemzően opportunista fertőzések).

Mi lehet a megoldás?

Szükség van infekciókontrollra – ezzel gátat lehet vetni a terjedésének, a megelőzhető fertőzések arányát csökkentetni lehet. pld. egyszer használatos eszközökkel, műtéti eszközökkel.

Fontos a felelős antibiotikum alkalmazás eljárásrendje (antibiotikum stewardship) hazánkban is kötelező érvényű és egyszerre kell alkalmazni minden intézményben a megelőzés eljárásrendjét (takarítás, kézhigiéné, fertőzött betegek izolálása, egyszer használatos eszközök és védőeszközök alkalmazása). Az antibiotikumok programozott felírása csak szükséges esetben történjék. Ha a beteg a kórházba bekerülést követően a fertőzés jeleit mutatja, a kezelést széles hatásspektrumú antibiotikummal kell kezdeni, 48 órán belül el kell végezni a tenyésztést, és amint tudjuk, milyen baktériumról van szó, már pontosan tudjuk melyik antibiotikum lesz hatásos, így ezzel kell folytatni a kezelést. Mert így nem fogunk rezisztens baktériumkultúrákat létrehozni.

A nyomonkövetési rendszer, jelentési rendszer alapján rizikóbecslést tudunk végezni, és azonosítani tudjuk azokat a szakterületeket, ahol jelentősebb a fertőzésveszély.

Az OKFŐ felelős antibiotikus eljárásrenddel foglalkozzon, melyben a kórházi gyógyszerészek is részt vesznek. Azt a szakértelmet szeretnék hozzátenni, ami a gyógyszerek hatástani tulajdonságára vonatkozó.

Milyen az együttműködés a kórházban dolgozók között?

A klinikai gyógyszerész részt vesz  a viziteken, terápiás döntésekben (hazánkban 7-8 éve). Minden kórházi kolléga megértette, hogy a gyógyszerhatástani jártasság mennyit tesz hozzá a beteg gyógyulásához.

Lesz elég gyógyszerész a kórházakban?

Nem lehetünk elégedetlenek, de mindazon feladatok elvégzésére, amiről beszéltünk, nincsen elegendő szakember.