Rákstatisztika: tudományetikai szempontra figyelmeztet a MOK

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi statisztikája szerint lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbben rákban a 29 vizsgált ország (az uniós tagállamok mellett Izland és Norvégia) közül. A statisztikát torzítja az, hogy Magyarországon igen sok boncolást végeznek, ezáltal pedig a felderítettség is magasabb.

Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumának kutatóorvosa és az MSD egészségügyi adatkutatási részlegének vezetője az AIPM Onkológia konferenciáján elmondta: a közelmúltban publikált kutatásaik azt bizonyítják, az OECD-statisztikához képest jobb a helyzet.  A szakember szerint a háttérben az áll, hogy nem a daganatos betegségek valós előfordulásával dolgoznak Magyarország esetében, hanem a halálozási adatok alapján, a román, szerb és bolgár arányszámok segítségével becsülik meg nálunk a daganatos előfordulási adatokat. Az eltérés 10-14 százalékos is lehet.

„Ha valaki tudományos módszerekkel megkérdőjelezi egy nemzetközi szervezet által használt módszertan pontosságát, az akár segítheti is a tudományt előrelépni, ami mindannyiunknak érdeke” – reagált a fenti állításokra a hvg.hu-nak is elküldött levelében Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Szavai szerint hasznos lenne, ha Magyarország csatlakozni tudna a nemzetközi rákregiszterhez (és sok más egyéb regiszterhez is). Arra ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy „a kutatás mögött vannak olyan érdekeltségek, melyek befolyásolhatják az objektivitást”. Ezt a kutatók fel is tüntették, és Álmos Péter hangsúlyozza, a hivatkozott tanulmányban két típusú érdekkonfliktus is megjelenik: a tanulmány nem független, azt az egyik legnagyobb gyógyszercég szponzorálta, illetve a szerzők jelentős része a tanulmányt ennek a cégnek az alkalmazottjaként jegyzi. Ez a gyógyszercég forgalmaz Magyarországon néhány éve egy rákterápiás gyógyszert; a MOK elnöke bízik abban, hogy a pozitív hatása már érződik a statisztikákon, és ez a cég, valamint az alkalmazottak érdeke is. „Ez jelenti ugyanakkor az érdekütközést, melyet a tudományos eredményeket népszerűsítő cikk nem tüntet fel”, mondja Álmos Péter, aki szerint ettől még a kutatás „valós és érvényes lehet”. A tudományszkepticizmus erősödik, az emberek pedig egyre kevesebbet járnak szűrésekre, így „fontos lenne megőrizni az emberek bizalmát, és elkerülni annak látszatát, hogy elhallgatnak fontos szempontokat” – zárja gondolatait a MOK-elnök.