Új alternatívákkal a füstmentes jövőért - Égető veszély

Szinte minden ember szűkebb-tágabb környezetében akad olyan családtag, barát vagy ismerős, aki cigarettázik, így közvetlen vagy közvetett formában bárki érintett lehet ezen a téren – akkor is, ha sosem gyújt rá.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. Ehhez elengedhetetlen annak széles körű tudatosítása, hogy pontosan milyen egészségügyi következményekkel járhat a dohányzás (malignus megbetegedések, COPD, CVD, reprodukciós zavarok), hogy miért célszerű leszokni a dohányzásról, illetve hogy aki valamiért nem szokik le, az milyen egyéb, a cigarettához képest kevésbé ártalmas alternatívát választhat.

Égető veszély

A cigaretta meggyújtásakor a dohány elég és füst keletkezik. A cigarettafüstben több mint >6000 vegyi anyagot, illetve füstösszetevőt azonosítottak. A közegészségügyi hatóságok a dohányfüst közel 100 összetevőjét jelölték meg a dohányzással összefüggő betegségek okozóiként vagy lehetséges okozóiként (pl. tüdőrák, szív- és érrendszeri betegségek és tüdőtágulás).

Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy minél magasabb az égési hőmérséklet, annál több káros anyag jön létre.¹

A piacon számos, különböző tulajdonságokkal rendelkező cigarettamárka érhető el (pl. különféle dohánykeverékek, eltérő átmérő vagy hossz, más-más kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalom, csökkentett szag, kevesebb látható füst), és a dohányosok nemegyszer abban a tévhitben élnek, hogy egyik vagy másik típus kevésbé káros vagy kevésbé okoz függőséget, mint a másik.

Ám ezek a tulajdonságok nem jelentik azt, hogy ez vagy az a termék kevésbé káros a dohányosokra vagy a nemdohányzókra nézve, mint más cigaretták. Fontos tehát megértetni a páciensekkel – és a társadalom egészével –, hogy minden cigaretta káros és függőséget okoz!

Segítség a leszokáshoz

A dohányzás ártalmaival kapcsolatos betegedukáció, társadalmi edukáció támogatása mellett a leszokáshoz is jelentős segítséget nyújthat betegeinek a kezelőorvos. Ennek stratégiája tömören összefoglalható 5 pontban, az úgynevezett 5A-ban.²

• A – ASK: kérdezzünk!
Rendszeresen, minden adandó alkalommal fontos érdeklődni afelől, hogy a beteg még dohányzik-e.
• A – ADVISE: adjunk tanácsot!
Egyértelműen minden beteget arra kell ösztönözni, hogy szokjon le.
• A – ASSESS: mérjük fel!
Meg kell határozni a dohányos függőségének mértékét és a leszokásra való felkészültségét.
• A – ASSIST: támogassuk!
A beteggel együttműködve leszokási stratégiát kell kidolgozni, amely tartalmazza a pontos dátumot, a magatartási tanácsadást és a gyógyszeres támogatást
• A – Arrange: intézkedjünk!
Gondoskodni kell az utánkövetés ütemtervéről.

Előremutató megoldások

Bár a dohányzásról leszokni nagyon nehéz, ez már dohányosok millióinak sikerült.

Mindemellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalom tájékoztatására és a dohányzásról való leszokás egyénre szabott orvosi támogatására nagyon nagy szükség van, hiszen segítség nélkül a leszokással próbálkozóknak évente mindössze 5%-a jár tartós sikerrel.³

Ám a sikeres leszokási ráta komplex beavatkozás (NRT, gyógyszeres terápia, szakember nyújtotta tanácsadás) mellett is mindössze 8%-os.⁴

Az olyan felnőttek számára, akik valamilyen okból nem szoknak le a dohányzásról, ártalomcsökkentett megoldást jelenthetnek a cigarettánál kevésbé káros, füstmentes technológiák, például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő technológia, a hevítéses technológia vagy az úgynevezett snüssz.

A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások kizárólag a megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el – amire a kezelőorvosnak is érdemes felhívnia pácienseinek figyelmét.

A füstmentes technológiák a felhasználókat és a környezetükben tartózkodókat is kevesebb mérgező anyag hatásának teszik ki, mint a cigarettafüst. Ugyanakkor tudni kell, hogy a füstmentes technológiák sem küszöbölik ki a kockázatokat a felhasználóknál, mivel például ezek is tartalmaznak nikotint, ami egyebek között függőséget okoz.

A dohányzási ártalmak teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag a dohányzás mellőzése. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését csakis a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.

Referenciák
1. McGrath, T.E., Wooten, J.B., Chan W.G. and Hajaligol, M.R., 2007, Formation of polycyclic Aromatic Hydrocarbons from Tobacco: the “Link” between Low Temperature Residual Solid and PAH Formation, Food and Chemical Toxicology, 45,6,1039-1050
2. PiepoliMF et al. 2016 European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice. EurHeart J 2016;37:2315–81. doi:10.1093/eurheartj/ehw106
3. Tashkin DP Smoking cessation in COPD. Semin. Respir. Crit. Care Med. 2015;36:491-507
4. Dobbie F et al. Evaluating Long-term Outcomes of NHS Stop Smoking Services (ELONS): a prospective cohort study. Health Technol. Assess. 2015;19:1-156

További források
http://www.who.int/tobacco/publications/surveillance/reportontrendstobaccosmoking/en/index4.html
dohanyzas_visszaszoritas_hatteranyag_efi_20180506.docx
WHO report on the global tobacco epidemic 2009
Baker R. R., 1975, Temperature variation within a cigarette combustion coal during the smoking cycle, High Temp. Sci., 7, 236-247
https://www.fda.gov/tobacco-products/health-information/nicotine-addictive-chemical-tobacco-products

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából jött létre, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.