Magyarországon a legmagasabb a vastagbélrák előfordulási aránya

A BGI Genomics vastag- és végbélrákkal kapcsolatos globális jelentéséből kiderül, hogy bőven van hová fejlődnie hazánknak a tudatosság és szűrések terén. 2020-ban Magyarországon volt a legmagasabb a vastagbélrák előfordulási aránya világszerte, így nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az ismeretterjesztésre és a szűrések népszerűsítésére.

A világ harmadik leggyakoribb rákbetegségéről most készült először globális felmérés, melyet az Egészség Világnapján, április 7-én tett közzé a genomikai vállalat, összhangban a WHO világnap "Egészséget mindenkinek" célkitűzésével. A kutatás célkitűzése, hogy cselekvésre ösztönözze a társadalmat a jelen és a jövő egészségügyi kihívásainak kezelése érdekében.

A kutatás célja, hogy felmérje, mennyire tudatosak az emberek a vastag- és végbélrákkal kapcsolatban, illetve milyen általános intézkedéseket hoztak a különböző országok az átlagos kockázati csoportok és az örökletes genetikai kockázati csoportok szűrése terén. Hat országból és régióból 1817 válaszadót kérdeztek meg: a vizsgálat az Egyesült Királyságra (Nyugat-Európa), Magyarországra (Kelet-Európa), Szaúd-Arábiára (Közel-Kelet és Afrika), Thaiföldre (Délkelet-Ázsia), Kína kontinentális területeire és Hong Kongra (Észak-Ázsia) terjedt ki.

A World Cancer Research Fund adatai alapján 2020-ban Magyarországon volt a legmagasabb a vastagbélrák előfordulási aránya, abban az évben 9793 esetet regisztráltak. Magyarországon nagyon alacsony a szűrési részvételi arány, így a betegséget leggyakrabban késői stádiumban ismerik fel, amikor kevesebb kezelési lehetőség áll rendelkezésre.

A BGI Genomics kutatásában válaszadók 51,5%-a szerint nem áll rendelkezésre elegendő információ a vastag- és végbélrákkal kapcsolatban, 34,5%-uk pedig a költségekkel kapcsolatos aggályait említette olyan tényezőként, amely visszatartja őket a szűréstől. Ennek ellenére a jelentés azért számos optimista megállapítást is tartalmaz. Például a megkérdezettek 88,8%-a hajlandóbb lenne elmenni egy szűrésre, miután megtudta, hogy korai felismerés esetén az 5 éves túlélési arány 90%.

"A vastag- és végbélrák korai felismerése lenne a legjobb megoldás az emberek és az egészségügyi politika számára. A késői stádiumú betegség kezelési költségei néha több mint tízszer magasabbak a korai stádiumú betegséghez képest, a túlélési arányok pedig sokkal alacsonyabbak" – mondta Yantao Li, PhD, a BGI Genomics délkelet-ázsiai vastag- és végbélrák-szűrési programjának igazgatója - "Ezért egyre több ország vagy régió támogatja a korai szűrési programokat és az Európai Bizottság is igyekszik ösztönözni ezeket." – tette hozzá.

A jelentés egyéb fontos megállapításai: A kolonoszkópia a legismertebb szűrővizsgálat, de van lehetőség más vizsgálatok, például a székletvizsgálatok ismertségének növelésére. Bár a kolonoszkópia (68,2%) a legismertebb szűrővizsgálat, drágább és körülményesebb a székletvizsgálathoz képest, amely 49,5%-kal kevésbé ismert. E megfizethetőbb és rugalmasabb lehetőség népszerűsítése érdekében a székletvizsgálat ismertségét növelni kell. Az orvosok jelentik a legfontosabb döntéshozást befolyásoló tényezőt a válaszadók számára, hogy a tünetek hiányában is elmenjenek szűrővizsgálatra. A válaszadók 62,5%-a hallgatna az orvosa tanácsára, és alávetné magát a szűrésnek. Ezért létfontosságú, hogy az orvosok jobban ismerjék a betegség tüneteit, megfelelő kérdéseket tegyenek fel a lehetséges örökletes genetikai kockázat azonosításának céljából, és a különböző életmódokhoz és költségvetésekhez igazodó szűrővizsgálati lehetőségeket kínáljanak a betegeknek. Véleményünk szerint a legjobb vastagbélrákszűrő vizsgálat az, amelyet a beteg maga végez el. A válaszadók megosztottak voltak, amikor arról kérdezték őket, hogy családtagjaikat is elvinnék-e szűrővizsgálatra. 55,7% tisztában van azzal, hogy a családban előfordult vastag- és végbélrák növeli a kockázatot. A National Comprehensive Cancer Network (NCCN) irányelvei szerint ezeknek a családtagoknak 40 éves korukban vagy 10 évvel a rokonuk legkorábbi diagnózisa előtt kell elkezdeniük a szűrést. A jó hír az, hogy azok közül, akiknek vagy a családjában, vagy saját magának volt ilyen betegsége, 67,2% már el is küldte/vitte családtagjait szűrővizsgálatra. Ezzel szemben az összes válaszadónak csak 31,2%-a vitte el családtagjait szűrésre.