Közös érdekünk: a füstmentes jövő

Közismert tény, hogy a dohányzás függőséghez vezet és számos, súlyos megbetegedés okozója (malignus megbetegedések, COPD, CVD, reprodukciós zavarok). Hazánkban 2 millióan dohányoznak – nem csupán saját szervezetüket, de a környezetükben lévőkét is károsítva. 

 

Ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom, és ezen belül az orvostársadalom.

 

A cigaretta égő végének hőmérséklete 600 ⁰C feletti, amikor pedig levegő áramlik át a cigarettán (jellemzően szippantás közben), ez az érték 850 ⁰C fölé emelkedik. A felszabaduló hő hatására a dohány összetevői elégnek, füst és hamu keletkezik. 

 

A dohányfüstben >6000 összetevőt azonosítottak, melyek közül kb. 100-at károsnak vagy potenciálisan károsnak minősítettek (pl. FDA, WHO, Health Canada). Ezek az anyagok hozhatók összefüggésbe a dohányzás okozta betegségekkel.

 

Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy minél magasabb az égési hőmérséklet, annál több káros anyag jön létre.¹

 

Miközben a legtöbben az erős addikciót kiváltó (és emiatt szintén káros) nikotint kiáltják ki a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, 

 

 

A dohányzás ártalmainak csökkentése, illetve kiküszöbölése összetett feladat, melyben az orvosoknak is jelentős szerep jut.

 

A lehetőségek a dohányzás káros hatásainak kivédésére, illetve az ártalmak csökkentésére 3 fő pontban foglalhatók össze.

 

1. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás biztosíthatja, azaz a legjobb, ha valaki egyáltalán nem szokik rá a dohányzásra. 

 

2. Ha a rászokás már megtörtént, igyekezni kell minél hamarabb felhagyni a dohányzással. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, és így az érintettek nem csak saját magukat, de szeretteiket, barátaikat és kollégáikat is megóvják az ártalmaktól. 

 

3. Mivel a dohányosok egy része minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást, és napjainkban is nagy a kereslet a dohányipari termékek iránt, felmerülhetnek potenciálisan kevésbé káros, füstmentes technológiák, természetesen kizárólag nagykorú dohányzók esetében.

Füstmentes megoldás lehet az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. 

 

A nikotinsóval működő technológia esetében kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára.

 

A hevítéses technológia dohány használatával működik, alkalmazásakor azonban épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, égés hiányában azonban nem keletkezik füst. 

 

A füstmentes alternatívák közé sorolható az úgynevezett snüssz is.

 

Mindezek a használók környezetében tartózkodókat is kevesebb mérgező anyag hatásának teszik ki, mint a cigarettafüst. 

 

A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el!

Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem küszöbölik ki a kockázatokat, mivel például ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

 

Az egyes füstmentes technológiákkal kapcsolatban az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot. Annak megállapításához, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár, további kutatásokra van szükség.

 

Ugyanakkor a cigarettához képest ártalomcsökkentett megoldást kínálnak azok számára, akik nem szoknak le, hiszen égés és füst nélkül teszik lehetővé a dohányzást – így használatuk során a cigarettázáskor keletkező káros és potenciálisan káros anyagok közül lényegesen kevesebb szabadul fel.

 

Paradigmaváltás zajlik körülöttünk, és a változás már Magyarországon is elkezdődött. Bármilyen szektorról legyen is szó, a fejlesztések az ártalomcsökkentés irányába mutatnak. Az embereknek, így a dohányosoknak is tenniük kell saját magukért és a környezetükért. 

 

Egy olyan világ küszöbén állunk, amelyben nincs cigarettafüst, amelyben radikálisan megváltozik mindaz, amit eddig a dohányzásról gondoltunk – és ennek tudatosításában, a továbblépésben kulcsszerep juthat az orvosok szemléletformáló közreműködésének.