Parkinson-kór pandémia fenyegeti az emberiséget
Az emberiség történetének nagy részében a Parkinson-kór ritka betegségnek számított, de a demográfiai változások és az iparosodás káros hatásainak következtében egyre valószínűbb egy globális Parkinson-kór pandémia kialakulása.
A Journal of Parkinson’s Disease folyóiratban megjelent szakértői elemzés szerint még nem késő bevezetni olyan intézkedéseket, amelyek segítségével a Parkinson-kór terjedése lelassítható, a prevenció hatékonysága fokozható, és a kezelés minősége is javítható új terápiák alkalmazásával.
A mozgáskorlátozottság első számú okozói ma már világszerte a neurológiai betegségek, amelyek közül a legnagyobb ütemben a Parkinson-kór terjed. 1855-ben, 40 évvel a betegség felfedezése után, a 15 millió lakosú Angliában körülbelül 22 halálesetet okozott a Parkinson-kór, 2014-ben már nagyjából 5-10 ezer beteg halálához vezetett a Parkinson-kór a 65 milliós népességű országban.
1990 és 2015 között a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma megduplázódott, mára eléri a 6 milliót. A népesség öregedése miatt ez a szám 2040-re ismét meg fog duplázódni, amihez hozzájárul az iparosodás terjedésének fokozódása és a várható élettartam növekedése.
„2040-re olyan pandémiával kell szembenéznünk, ami jelentős életminőség-romlást okoz a betegeknél, az egészségügyi és szociális költségek pedig rendkívüli módon meg fognak növekedni” – mondta a folyóirat főszerkesztője az elemzés eredményével kapcsolatban. A cikk szerzője szerint a Parkinson-kór terjedése óriási terhet ró mind a betegekre, mind az ápolóikra és környezetükre. A gondozásnak önmagában is megvan a maga egészségügyi terhe és következményei, és a kezelés, illetve ápolás költségei is számottevőek.”
Az elmúlt 20 évben a várható élettartam globális szinten 6 évvel növekedett, ami előreláthatólag tovább fogja fokozni az előrehaladott stádiumú parkinsonos esetek gyakoriságának emelkedését, amelyek kezelése sokkal több nehézséggel jár és a gondozás intézményes lehetőségei is korlátozottak.
Több kutatás igazolta azt is, hogy a dohányzók körében a Parkinson-kór gyakorisága körülbelül 40 százalékkal alacsonyabb, és ha ez az összefüggés ok-okozati jellegű, akkor a dohányzás visszaszorítása is hozzájárulhat a Parkinson-kór incidenciájának növekedéséhez. A kutatók szerint az iparosodás különböző melléktermékei (rovarirtók, oldószerek, nehézfémek) is szerepet játszhatnak a Parkinson-kórban szenvedők számának emelkedéséhez.
„Az elmúlt évszázadban az emberiség sikeresen felülkerekedett többek között a gyermekbénulás, az emlőrák és a HIV terjedésén, bár különböző mértékben, és a siker kulcsa minden esetben az aktív fellépés volt ezekkel a betegségekkel szemben. Ezeket a példákat követve a kutatók javaslata az, hogy a kiváltó okok jobb megértése által a szakemberek törekedjenek a Parkinson-kór hatékonyabb prevenciójára, gondozására és kezelésére, és dolgozzanak ki olyan új gondozási modelleket, amelyek minél több beteg számára elérhetővé teszik a szakszerű ellátást. Új terápiák kifejlesztésére is rendkívül nagy szükség van, mivel a leghatékonyabb készítmény, a levodopa, már 50 éves.”
Forrás: "The Emerging Evidence of the Parkinson Pandemic," by E. Ray Dorsey, MD; Todd Sherer, PhD; Michael S. Okun, MD; and Bastiaan R. Bloem, MD, PhD (DOI: 10.3233/JPD-181474) published in the Journal of Parkinson's Disease, Volume 8, Supplement 1 by IOS Press. https://content.iospress.com/articles/journal-of-parkinsons-disease/jpd181474.
Fordította: Dr. Kaló Anna
