Kedvező hatású az oxitocin az Alzheimer-kór kezelésében

Az amerikai Alzheimer’s Association 2021-es jelentése szerint tavaly 6,2 millió főre volt becsülhető az Egyesült Államokban Alzheimer-kórral élő 65 év feletti betegek száma, ám ez 2060-ra 13,8 millióra emelkedhet, ha nem sikerül megfelelő preventív vagy kuratív megoldást kifejleszteni. Mindmáig az orvostudomány egyik legnagyobb talánya a betegség etiológiája, többféle elmélet kering a tudományos körökben – az egyik legelfogadottabb sokáig az amiloid hipotézis volt, amely szerint az agyban akkumulálódó amiloid-béta peptidek játszanak fontos szerepet a kór kialakulásában. A National Institute on Aging (NIA) 2022-es állásfoglalása szerint azonban az Alzheimer-kór egy komplex rendellenesség, amelyben más elváltozások is jelentős szerepet játszanak, így például egyéb fehérjék, köztük a tau, a TDP43 felhalmozódása, valamint az alfa-szinuklein is tényező lehet, de gyulladásos állapot, genetikai faktorok, környezeti tényezők és vaszkuláris elváltozások is a lehetséges kórokok között szerepelnek.

A jelenlegi kezelési opciók olyan gyógyszerekre korlátozódnak, amelyek a betegséggel asszociálható kognitív és viselkedési tüneteket próbálják kordában tartani. Egy lehetséges új kezelési módszer bejelentése a fentiek tükrében mindig nagy szenzációnak számít. Így van ez a mostani vizsgálati eredményekkel is, amelyek szerint a köznyelvben csak „szeretethormonként” ismert oxitocin egyik származéka sikeresen fordította vissza a kognitív funkciókat memóriakárosodásban szenvedő egereknél. Bár a vizsgálatot egereken és nem embereken végezték, az eredmények azt sugallják, hogy a kezelés Alzheimer-kóros embereknél is csökkentheti, vagy akár vissza is fordíthatja a kognitív funkcióvesztést. A mostani tanulmányt közlő tokiói orvoscsapat egy korábbi, 2020-as közleményében (Oxytocin reverses Aβ-induced impairment of hippocampal synaptic plasticity in mice) már beszámolt arról, hogy az oxitocin alkalmazásával egerek hippocampusában képesek voltak visszafordítani az amiloid-béta akkumuláció okozta károsodásokat. Ezekre az eredményekre alapozva a kutatócsapat a jelenlegi vizsgálatban már memóriaproblémás egereknél értékelte a térbeli memória, tájékozódás alakulását.